Mégis Ukrajna robbanthatta fel az Északi Áramlatot?

Mindez annak ellenére történt, hogy néhány nappal az Oroszországból Németországba irányuló gázszállításra épített vezetékeken történt, máig megmagyarázhatatlan robbanások előtt gyanús orosz haditengerészeti tevékenység folyt a térségben.

A 2022. szeptember 26-i robbanások jelentős károkat okoztak a négy Északi Áramlat vezeték közül háromban, amelyek megépítése 15 évig tartott, és ezzel megszakították a fő energiakapcsolatot Oroszország és a Nyugat között.

Annak ellenére, hogy Németország, Svédország és Dánia három vizsgálatot is folytat, még nem sikerült azonosítani az elkövetőt. A szeptemberi robbantások óta az Egyesült Államokat, Oroszországot, az ukrán titkosszolgálatokat és egy meg nem nevezett ukrajnai üzletembert hibáztatnak, de mindhárom ország határozottan tagadta a felelősségét.

Oroszország is lehetett

Dániai jelentések szerint négy nappal a robbanások előtt egy SS–750-es orosz tengeralattjáró-mentőhajót fényképeztek le a tengeren. Az SS–750-nek van egy saját mini tengeralattjárója, az AS–26, amely képes 262 láb (80 méter) mélységbe merülni, és akár 50 kg terhet is képes szállítani.

Egyes kritikusok azonban megkérdőjelezik, hogy Vlagyimir Putyinnak miért állna érdekében, hogy a létfontosságú gázvezetékek felrobbantásával csökkentse Oroszország energetikai befolyását Európára. 

Azt is állítják, hogy Moszkva a hihető tagadhatóság álarca mögé bújhatott azzal, hogy felrobbantotta saját vezetékeit a Balti-tengeren – a dán Bornholm szigetétől keletre.

A The Times beszámolója szerint a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) most olyan új nyomokat vizsgál, amelyek Ukrajnát gyanúba keverhetik, és tisztázhatják Oroszországot a vétkesség alól.

Ukrajna lett volna?

Németország, Lengyelország, Svédország és Dánia oknyomozó újságírói a legújabb jelentésükben azt állították, hogy a BKA nem győződött meg az orosz szabotázsról, miután alaposan megvizsgálták Moszkva tengeri manővereit a robbanások helyszíne körül.

Az Andromeda állítólag Christianso kikötőjében – egy Bornholmtól északkeletre fekvő apró dán szigeten, a három bomba felrobbanásának helyszínéhez közel – kötött ki a szabotázst megelőző napokban.

A jachton „katonai minőségű és víz alatt bevethető” robbanóanyagok nyomait találták. Az elmélet szerint öt férfi és nő hamis bolgár és román útlevéllel érkezett Németországba, majd a jachtot bázisként használva képzett búvárokat küldtek a bombák elhelyezésére, mintegy 70 méterrel a tengerszint alatt.

Akciófilmbe illő történet

A német nyomozók azt állítják, hogy a támadásokhoz az állami biztonsági szolgálatok segítségére lett volna szükség, azt is megjegyezve, hogy olyan bizonyítékokat találtak, amelyek Ukrajnát is belekeverhetik – írja a Süddeutsche Zeitung.

A jelentés szerint a német hatóságok két másik ukrán állampolgárt is kiszemeltek, akik Kijev és Odessza közelében élnek, mint a jachton tartózkodó további tagok. Az egyikük, egy 26 éves férfi állítólag korábban az ukrán hadseregben szolgált.

A felbukkanó elméletek ellenére biztonsági elemzők kétségeket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen összetett műveletet hogyan tudott végrehajtani egy aprócska csoport egy kis jachton, tengeralattjáró nélkül. 

Az Északi Áramlat robbantása elkövetőinek kilétére vonatkozó legújabb vizsgálatok akkor kezdődtek, amikor Ukrajna és Oroszország azon vitatkozik, hogy a lerombolt Bahmut városát Moszkva megszállta-e – írja a Daily Mail. 

Az orosz–ukrán háború eseményeiről folyamatosan beszámolunk percről percre tudósításunkban, amelyet itt érhet el.

(Borítókép: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Fotó: Svéd parti őrség / TT Hírügynökség / EPA / MTI)