Megint vétózik a magyar kormány, de ezúttal nem az oroszok miatt

Minderről a Népszava értesült, amely szerint az Európai Unió 27 tagországát, továbbá Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő EGT Tanácsnak

A lap szerint az EU soros elnökségét betöltő Svédország – informális keretek közt – még az ülés előtt kezdeményezte, hogy a tanácskozás után az uniós tagországok fogadjanak el egy közös nyilatkozatot, és azt juttassák el a másik három EGT-országhoz. Egy bennfentes szerint a svédek arra a következtetésre jutottak, hogy „nem lehet konszenzust teremteni egy életképes szövegjavaslathoz”. Mindeközben egy másik forrás azt mondta, hogy a svédek tényleg mindent megpróbáltak, de a „magyarok rugalmatlansága miatt zátonyra futott az igyekezetük”.

 Az EGT országainak képviselői évente kétszer tartanak csúcstalálkozót, és a tanácskozások után egy közös határozatot szoktak elfogadni, amelynek inkább csak elvi, mint gyakorlati jelentősége van. Magyarország először 2021 őszén gördített akadályt a megállapodás útjába, az volt az első alkalom, hogy nem sikerült elfogadni a közös határozatot. Az utána következő két ülésen is szintén a magyar vétó miatt nem született meg az állásfoglalás.

A Népszava megkérdezte Magyarország Brüsszeli Állandó Képviseletét, hogy miért nem támogatják a határozatot, de nem kaptak választ. A lap brüsszeli forrásai viszont azt mondták, hogy

A vita 2014-ig nyúlik vissza. Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon – az EGT-n és a Norvég Alapon – keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait, összesen 77 milliárd forint értékben. A magyar kormány 2014-ben ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak – mintegy 4 milliárd forintnak – az elosztását, ebbe azonban Norvégia nem ment bele, és az EGT és a Norvég Alap forrásait egyaránt felfüggesztették.

A magyar kormány tárgyalt a norvégokkal, hogy megoldják a helyzetet, de nem sikerült megoldást találniuk, így Magyarország elesett mind a 77 milliárd forinttól. Korábban írtunk arról, hogy a 2021 őszén történt vétónak szintén a Norvég Alap lehetett az oka. Azóta a magyar kormány számos másik döntést megvétózott az unióban, ezek egy része az ukrajnai háborúra és az oroszok elleni szankciókra vonatkozott.

(Borítókép: Balogh László / Getty Images)