Onnan kaphat pofont az európai gyógyszerellátás, ahonnan nem is számít rá
További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
„Egy tajvani válság teljes hiányt okozhat egyes gyógyszerekből” – figyelmeztetett egy milánói gyógyszergyár elnöke. Az Olon háromszáz különböző gyógyszerösszetevőt állít elő. „Drámai helyzet alakulna ki” – idézte a Politico Roberta Pizzocarót.
A feszültség az elmúlt években fokozódott Tajvan státusza miatt. A szigetország önigazgatású, Kína azonban saját területének tekinti. Nagyszabású hadgyakorlatokat tart a térségben, miközben az Egyesült Államok ígéretet tett, hogy invázió esetén megvédi a szigetet.
Európa részvétele egy esetleges konfliktusban nyitott kérdés. A kontinens ellátási láncait azonban megroppantaná az összecsapás. A két országot elválasztó, 180 kilométer széles Tajvani-szoros ugyanis a világ egyik legforgalmasabb hajózási, a többi között gyógyszerek és gyógyszeripari alapanyagok szállítási útvonala.
Amennyiben Kína megtámadná Tajvant, amire válaszul az EU – Oroszországhoz hasonlóan – esetleg szankciókkal sújtaná az agresszort, a gyógyszerpiac a feje tetejére állna” – állítja a gyógyszergyártó Flamma Group vezérigazgatója. „És nincs sok alternatívánk” – tette hozzá Gian Paolo Negrisoli.
Kína az eltelt két évtizedben gyógyszeripari nagyhatalommá nőtte ki magát. A lazább környezetvédelmi szabályozás, az olcsó munkaerő és a méretgazdaságosság lehetővé tette számára, hogy uralja a gyártást, és ez hatalmas előnyt jelent európai riválisaival szemben.
Az ország a kórházakban rutinszerűen használt régebbi, márka nélküli gyógyszerek egyik fő gyártója. Az antibiotikumok előállítását egyre inkább Ázsiába szervezik ki, ahol Kína dominál. Az ország a penicillin előállításához szükséges kulcsfontosságú összetevők piacán szinte mindenkit kiszorított, ráadásul a vérnyomáscsökkentők vagy a fájdalomcsillapítók esetében is kulcsszerepet játszik. Emellett Európa gyógyszeriparát látja el a szélesebb választék előállításához szükséges alapanyagokkal.
A hatóanyagok gyártása Ázsiába költözött
Az iparági adatok szerint Európa mára a világ gyógyszerhatóanyagainak csupán negyedét állítja elő. Az arány a kétezres évek elején nagyjából 50 százalékos volt. Ezzel párhuzamosan egyre inkább az importra támaszkodik. Kína és India eközben most a gyógyszerek több mint a felét gyártja úgy, hogy India is Kínára támaszkodik az alapanyagok beszerzésében.
Európa a gyógyszeripari összetevők háromnegyedét Ázsiából szerzi be, és ennek a mennyiségnek a túlnyomó része, 70 százaléka Kínából származik – az IQVIA piackutató számításai szerint.
Az olasz Olon és Flamma Group kísérletet tett arra, hogy diverzifikálja az ellátási láncokat, ez nem mindig lehetséges. Sok gyógyszeripari összetevőt ugyanis ma már csak Ázsiában, néhányat pedig kizárólag Kínában állítanak elő. Pizzocaro szerint cége „egy ideig” kitartana a felhalmozott készletekkel, de azok nem sokáig tartanának, ha a piacon hiány alakulna ki.
A nyersanyagok vagy a mikrochipek terén Európa már javában bővíti gyártási kapacitásait. A gyógyszergyártásban nem tettek hasonló erőfeszítéseket.
A „chiptörvény” mintájára áprilisban Belgium javasolta a „kritikus gyógyszerekről szóló törvény” megszövegezését. Eddig 21 ország támogatta az ötletet. Az Európai Bizottságon múlik, mikor születik belőle konkrét javaslat.
A koronavírus okozta világjárvány a példája annak, milyen következményekkel jár a kínai gyógyszerimport leállása – emlékeztetett a gyógyszeripari alapanyagokat gyártó cégeket tömörítő European Fine Chemicals Group vezetője. India a fertőzési hullámra válaszul betiltotta a paracetamol exportját, ami jól illusztrálja, milyen nehéz megoldani a válsághelyzeteket még baráti kormányok esetében is – mondta Maggie Saykali.
„Szerencsések voltunk, hogy a világjárvány nem tartott olyan sokáig, némi készlettel pedig sikerült zsonglőrködni a gyártással” – magyarázta Saykali, aki felidézte, hogy az ellátást csak diplomáciai beavatkozással sikerült rendezni.
(Borítókép: Vérnyomáscsökkentő tablettákat gyártanak egy német gyógyszergyárban Bad Vilbelben. Fotó: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)