Kemény küzdelem zajlik a NATO-főtitkári címért, ők a jelöltek

Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkára szeptember végén kilenc év után távozik posztjáról. A szövetség számos tagja szeretné, ha utódlása a július közepén Litvániában tartandó NATO-csúcstalálkozón, vagy még azelőtt rendeződne – derül ki a Reuters összefoglalójából. 

Ez nem sok időt ad a NATO 31 tagországának arra, hogy az új vezető kiválasztásához szükséges konszenzust kialakítsák. Arra is felkérhetik Stoltenberget, hogy negyedszer is hosszabbítsa meg megbízatását. Bárki is veszi át a kormányzást, kritikus időszakban teszi majd ezt, és azzal a kettős kihívással kell szembenéznie, hogy a szövetségeseket összetartsa Ukrajna támogatásában, ugyanakkor megóvja magát minden olyan eszkalációtól, amely a NATO-t közvetlenül belevonná egy Oroszországgal vívott háborúba.

Wallace és Frederiksen a fő esélyesek között

Ben Wallace brit védelmi miniszter a múlt héten kijelentette, hogy szívesen vállalná a munkát. Mindeközben egyes kormányok az első női NATO-főtitkár kinevezését szorgalmazzák, Mette Frederiksen dán miniszterelnök is komoly esélyesnek tűnik.

Sok diplomata úgy látja, hogy Wallace esélytelen a posztra, bár a szövetségben nagy tiszteletnek örvend. Egyesek azért sem támogatnák Wallace kinevezését, mert szívesebben látnának egy nőt vezető pozícióban. A franciák leginkább az Európai Unió egyik országából szeretnének valakit, a NATO és az EU közötti szorosabb együttműködés reményében.

Bár a dán miniszterelnök azt állítja, hogy nem ő a legfőbb esélyes a pozícióra, azt nem állította, hogy nem is érdekelné. Ezen kívül úgy tudni, hogy a NATO színfalai mögött komoly esélyesként tartják számon.

Frederiksen neve először a múlt hónapban merült fel a VG című norvég lap egyik riportjában, majd a héten ismét megnőtt az őt körülvevő médiafelhajtás, amikor a Fehér Ház bejelentette, hogy június elején meglátogatja Joe Biden amerikai elnököt. Bár a posztot hagyományosan egy európai személy kapja, minden komoly jelöltnek szüksége van Washington, a NATO meghatározó hatalmának támogatására.

Egy, az amerikaiak álláspontját jól ismerő forrás szerint a Biden-kormánynak még nincs favoritja, a legfelsőbb tanácsadók között élénk vita folyik. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy túl korai lenne még találgatni arról, hogy az Egyesült Államok kit fog támogatni.

A Reuters megjegyzi: amennyiben Frederiksen megkapná a tisztséget, le kellene mondania kormányfői posztjáról (2019-ben ő lett Dánia legfiatalabb miniszterelnöke – a szerk.), ez pedig egyes politikai elemzők szerint az összeomlás szélére sodorná az ország „törékeny” kormányát.

Kik lehetnek még?

Egyes szövetségesek szerint a posztot most először kelet-európai vezetőnek kellene betöltenie, különösen mivel Oroszország ukrajnai háborúja miatt ez a régió még fontosabbá vált a NATO számára.

Kaja Kallas észt miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Chrystia Freeland kanadai miniszterelnök-helyettes szintén eséllyel pályázik a tisztségre. A diplomaták szerint azonban Kallas néhány NATO-tagország számára túlságosan oroszellenesnek tűnik, Berlin azt szeretné, ha von der Leyen maradna a Bizottság élén, Freeland pedig jelentős ellenszéllel néz szembe, mivel nem európai, és egy olyan országból származik, amelyet a védelmi kiadások terén elmaradottnak tartanak.

Szóba került a veterán holland miniszterelnök, Mark Rutte és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök neve is. Rutte kategorikusan kijelentette, hogy nem vágyik a pozícióra, Sancheznek pedig még idén parlamenti választásokon kell megküzdenie ellenfeleivel. 

A széles körű támogatottsággal rendelkező jelöltek nyilvánvaló hiánya felveti annak lehetőségét, hogy Stoltenberg megbízatását ismét meghosszabbítják, talán egy újabb, 2024-es NATO-csúcstalálkozóig. Stoltenberg kijelentette, hogy nem törekszik erre. Azt azonban nem árulta el, hogyan reagálna, ha felkérnék erre.

(Borítókép: Jens Stoltenberg. Fotó: Leon Neal / Getty Images)