A kahovkai gát felrobbantása után akár 80 település is teljes egészében víz alá kerülhet

Kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gátat. Hivatalosan még nem tudni, kik állnak a támadás hátterében, az oroszok és az ukránok azonban egymásra mutogatnak. 

Az ukránok szerint a kahovkai gát felrobbantását követően 80 település és mintegy 40 ezer ember került veszélybe az áradás miatt. A hatóságok szinte azonnal megkezdték a lakosság evakuálását, miközben más helyeken éppen a vízhiány miatt aggódnak az emberek. 

Több település is víz alá került

Három települést teljesen elöntött a víz Novokahovszkij városi körzetben a kahovkai vízerőmű felrobbantása következtében – közölte Vlagyimir Leontyev, a helyi közigazgatás vezetője.

Herszon régió hatósága Novokahivszke, Goloprisztanszke és Aljoska járások lakosainak tervezett evakuálására készül. A TASZSZ beszámolójából viszont kiderül, hogy Korsunka is teljes egészében víz alá került.

A RIA Novosztyi szerint a lakosokat arra kérik, gyűjtsék össze személyes tárgyaikat, irataikat, valamint három napra elegendő élelmiszert és ivóvizet is vigyenek magukkal. Hozzátették, mielőtt elhagyják otthonaikat, zárják el a gázt és a vizet. A Strana.today szerda reggeli beszámolójában arról ír,

A lap hozzáteszi azt is, eddig 52 embert (köztük két gyermeket) mentettek ki az árvíz sújtotta területekről Herszon régióban. Andrej Alekszejenko, a herszoni regionális kormány vezetője elmondta, hogy a létesítmény alatti vízszint a Dnyeperen több mint 12 méterre emelkedett, az elöntött területen 14 település van – ezek összlakossága 22 ezer ember –, és összesen mintegy 80 település kerülhet víz alá. Dnyiprjanynál nyolc méterig, Korsunkánál pedig 5,3 méterig emelkedett a víz.

Herszonban jelenleg is zajlik a lakosság evakuálása, ez azonban rendkívül bonyolult folyamat. Sokan a háztetőkön töltötték az éjszakát, őket most csónakokkal próbálják kimenteni.

Az orosz ellenőrzésű bal part alacsonyabb, mint az ukránok kezén levő jobb, ezért ott súlyosabb a helyzet.

A vízerőmű megsemmisítésének nemzetközi elítélését sürgette az orosz külügyminisztérium

Az ukrán fegyveres erők által az ellentámadás keretei között céltudatosan végrehajtott, előre kitervelt terrorcselekménynek minősítette és határozottan elítélte kedden az orosz külügyminisztérium a kahovkai vízi erőmű megsemmisítését, valamint a történtek elítélésére szólította fel a nemzetközi közvéleményt.

A tárca közleménye szerint Moszkva a „kijevi rezsim” ezen bűncselekményének megvitatását kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más nemzetközi fórumokon. A tájékoztatás rámutatott, hogy ukrán részről nem csak folyamatosan erős tüzérségi tűz alatt tartották a kahovkai erőművet, de a dnyiprói vízi erőmű zsilipjeinek megnyitásával a kritikus szintig növelték a vízszintet a kahovkai víztározóban.

Az orosz hatóságok közlése szerint az ukrán tüzérség lövései keddre virradóra tönkretették a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, 28 tartószerkezetből 14 összeomlott, aminek következtében szabályozatlan vízleeresztés kezdődött. 

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma Nova Kahovka, Hola Prisztany és Oleski városba mentőosztagokat küldött.

A szakértők szerint Oroszország lehet a felelős

Az Index megkeresésére Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő elmondta, a robbantás két szempontból rendkívüli: egyrészt a víz eláraszthat jelentős mennyiségű területet, ahol tízezrek élete és vagyona került veszélybe. Másrészt – ami sokkal veszélyesebb – ez a harci cselekmény érintheti a zaporizzsjai atomerőművet is. 

A biztonságpolitikai szakértő szerint egyértelmű, az ukránoknak nincs hasznuk egy ilyen katonai lépésből, így „feltehetően a robbantás orosz érdek volt, ráadásul ezt már többször is kilátásba helyezték, mondhatni, fent volt már a térképükön.

Ezt erősítette meg az Oeconomus szakmai igazgatója, Bendarzsevszkij Anton is, aki leszögezte, a jelenlegi információk szerint csak az oroszoknak voltak meg ehhez az eszközei. Meglátása szerint a céljuk az lehetett, hogy az ukrán ellentámadást megakadályozzák.

A NAÜ-főigazgató Zaporizzsjába utazik

A gátat felügyelő ukrán vállalat, az Ukrhydroenergo tájékoztatása szerint a robbanás a gát detonátorszobájában történt, és a detonáció következtében helyrehozhatatlan károk keletkeztek az egész építményben. 

Állításuk szerint négy napba is telhet, amíg a tározó vize leereszkedik, és az áradás azt is veszélyeztetheti, hogy el tudják-e látni elegendő hűtővízzel a zaporizzsjai atomerőművet (mivel ezt is a víztározóból biztosították).

Az ukrán kormányzati források szerint veszélyben lehet az atomerőmű, az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint azonban nincs kritikus helyzetben, mert a hűtőmedencékben 4-5 hétre elegendő víz van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott Rafael Grossi NAÜ-főigazgatóval az atomenergetikai ügynökség következő ukrajnai látogatásáról. Zelenszkij telefonon egyeztetett Grossival, ahol megvitatták, hogyan lehet minimalizálni a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát fenyegető kockázatokat.

(Borítókép: Gátrobbantás miatt vízzel elöntött házukból menekülnek az emberek Herszonban 2023. június 6-án. Fotó: Ivan Antipenko / MTI / EPA)