Politico: egyre nagyobb az esély arra, hogy Magyarország EU-elnökségét megakadályozzák, mint valaha

Orbán Viktor miniszterelnök, az Európai Unió tagországainak leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője „választási autokráciává” változtatta Magyarországot, amely már nem tekinthető „működő demokráciának” – írja Alberto Alemanno a Politicón megjelent cikkében, majd azt is megjegyzi, Magyarország 2024 végén átveszi az EU Tanácsának soros elnökségét.

Megakadályozhatják Magyarország EU-elnökségét

Mivel ez ismeretlen területre vezetheti a blokkot, Magyarország közelgő elnökségének puszta kilátása Alemanno szerint felvet egy jogos, de kényelmetlen kérdést:

Hogyan lehet egy olyan uniós tagország – mint Magyarország vagy Lengyelország –, amelyről többször megállapították, hogy megsértette az alapvető uniós értékeket, és amelynek a pénzeszközeit felfüggesztették, hitelesen az egyik legfontosabb uniós intézmény elnöke?

Alemanno megjegyzi, egy tagország soros elnökségének felfüggesztése már régóta csak tudományos spekulációk tárgya. Most azonban, hogy az Európai Parlament nagy többséggel felszólította az EU vezetőit, hogy akadályozzák meg Magyarország elnökségét, ez ma valószínűbbnek tűnik, mint valaha. 

Több lehetőség is van erre

Az egyik az, hogy minősített többséggel az összes uniós tagállam megváltoztatja az elnökséget betöltő nemzetek sorrendjét. Ez aztán egy meghatározatlan időpontra tolhatja ki Magyarország elnökségi jogosultságát, amíg vissza nem tér a kötelező uniós normák közé.

Alternatív megoldás lehet, hogy a Magyarország előtt következő két elnökséget betöltő kormányok – az úgynevezett triórendszerben Belgium és Spanyolország – módosítja belső megállapodásait, és megváltoztatja a magyar elnökség napirendjét. Ennek eredményeként a jogállamiságot érintő valamennyi tanácsi ülést (például a 7. cikkely, az uniós források felfüggesztése, a mérföldkövek betartása stb.) ezután más kormányok felügyelhetnék helyette.

Végül, egy másik lehetőség Magyarország elnökségének teljes felfüggesztését jelentené, Belgium és Spanyolország pedig a magyar elnökség hat hónapjának felét venné át, így a két ország elnökségi ideje kilenc hónapig tartana.

„Nem Orbán Viktor szankcionálásáról szól”

Tekintettel arra, hogy Magyarország elnöksége a következő uniós parlamenti választások után kezdődik, a halasztás vagy felfüggesztés mellett szóló érv valószínűleg nem fog egyhamar megszűnni, hanem inkább még nagyobb politikai lendületet kap – véli Alemanno. Szerinte ez még valószínűbb, ha figyelembe vesszük, hogy a következő elnökséget Lengyelország fogja betölteni – egy másik lázadó tagország, amelynek elnöksége sok hasonló problémát vetne fel, bár nem Ukrajnával kapcsolatban.

Magyarország elnökségének megakadályozása végső soron nem Orbán Viktor szankcionálásáról szól, hanem a blokk működésének és a jó kormányzásnak a megőrzéséről. Ez a Magyarországot – és Lengyelországot – érintő példátlan fenyegetés tehát egy régóta esedékes politikai és jogi vitát indíthat el arról, hogy az EU eltűrheti-e – és ha igen, meddig – azokat a kormányokat, amelyek szüntelenül megkérdőjelezik a blokk tekintélyét, miközben továbbra is élvezik annak státuszát és finanszírozását.

(Borítókép: EU Council / Pool / Anadolu Agency / Getty Images)