Kivágnak minden fát?

Alig több mint két évtized alatt 7 millió hektár őshonos erdőt vágtak ki Dél-Amerikában. A következmények már most szembeötlőek: talajerózió, élőhelyek eltűnése, vízhiány. Mégis van, aki a nyomorból az egyetlen kiutat az őshonos erdőket felváltó szójaültetvényekben és szarvasmarhatelepekben látja.

A Gran Chaco, amelyet nyugaton az Andok hegyei, keleten pedig a Parana és a Paraguay folyók határolnak, egy Kalifornia méreténél kétszer nagyobb terület, amely Argentína, Paraguay, Bolívia és Brazília területén terül el.

A Gran Chaco, amelyet nyugaton az Andok hegyei, keleten pedig a Paraná és a Paraguay folyók határolnak, egy Kalifornia méreténél kétszer nagyobb terület, amely Argentína, Paraguay, Bolívia és Brazília területén terül el Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Az őslakos pilaga Noole és testvére, Jose Rolando Fernandez számára a fák határozzák meg az élet természetes ritmusát, élelmet, vizet és hűvöset biztosítanak Dél-Amerika e ritkán lakott és távoli szegletében, ahol az Amazonas után a kontinens második legnagyobb erdősége található Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Ez az élőhely azonban egyre nagyobb nyomásnak van kitéve, mivel a fákat kivágják, hogy helyet csináljanak a globális élelmiszerigényt kielégítő nagyszabású szója- és szarvasmarhafarmoknak Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Teofila Palma, a Gran Chacóban élő gazda, aki a Reuters látogatásakor éppen kecskéit gondozta, elmondta, hogy az elmúlt években a közeli erdőirtások nyilvánvaló hatással voltak a helyi mikroklímára Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

A dél-amerikai Mercosur-csoport és az Európai Unió közötti, küszöbön álló új kereskedelmi megállapodás a Gran Chacóból származó export növekedését és a földterületek kizsigerelésének fokozódását jelentheti – bár az EU valószínűleg szigorú szabályokkal fogja korlátozni az erdőirtást Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

A szója és a marhahús termesztése érdekében végzett fairtások miatt 1998 és 2021 között mintegy 7 millió hektár őshonos erdőt irtottak ki Argentínában, a kormány adatai szerint szinte mindet a Gran Chacóban. Ez a terület majdnem 90-szer akkora, mint New York City Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Mariela Soto, egy Pozo de Mortero-i kisgazda elmondta, hogy sok helyi termelő elvesztette állatait, mert a fakitermelés miatt "a talaj erodálódik, és a legelő már nem nő tovább".

Mariela Soto, egy Pozo de Morteró-i kisgazda elmondta, hogy sok helyi termelő elvesztette állatait, mert a fakitermelés miatt „a talaj erodálódik, és a legelő már nem nő tovább” Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Néhány helyi lakos azonban arra hivatkozik, hogy a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik a munkahelyteremtésben és a fejlődésben egy olyan régióban, ahol a lakosság fele szegény, és gyakran a földből él, hagyományos kézműves termékeket árulva Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

„Számunkra mint őslakos közösség számára a valóság az, hogy nem vagyunk részei a megállapodásoknak. Soha nem vettünk részt a tárgyalásokon. Soha nem vettek minket figyelembe” Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

„Az erdőirtás elítélése egyenlő az emberek szegénységre ítélésével” – mondta Juan de Hagen, egy szintén Las Lomitas-i állatorvos és gazdaságvezető. Azt mondta, reméli, hogy az erdőirtásra vonatkozó uniós jogszabályok nem jelentik azt, hogy a Gran Chaco lakói gazdaságilag megfizetik az árát Fotó: Agustin Marcarian / Reuters

Fotó: Agustin Marcarian / Reuters