Olyat tett az Egyesült Államok az Orbán-kormánnyal, amire még nem volt példa

Az esetről a The Washington Post számolt be. A lap információi szerint Magyarország összesen 24 darabot akar vásárolni azokból a HIMARS rakéta-sorozatvetőkből, amelyek az ukrajnai háború egyik legütőképesebb eszközének bizonyultak (és amelyekből az utóbbi hónapokban számos hadsereg kezdett el bevásárolni).

A 735 milliós beszerzésnek része lenne még számos másik rakéta is, valamint a fegyverek működtetéséhez szükséges alkatrészek, illetve technikai támogatás is. Mindezt azonban most blokkolta James E. Risch, Idaho állam szenátora,

A szenátor a The Washington Posthoz eljuttatott nyilatkozatában azt írta: Magyarországnak engedélyeznie kell Svédország csatlakozását, ha hozzá akar jutni a fegyverekhez.

Már egy ideje közvetlenül is jeleztem a magyar kormánynak az aggodalmaimat, hogy nem hajlandóak előrelépni a Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos szavazás ügyében. Annak fényében, hogy most június van, és még mindig nem történt meg, úgy döntöttem, hogy felfüggesztjük a Magyarországnak szánt új amerikai katonai eszközök eladását 

– közölte az amerikai politikus. 

Az amerikai lap szerint mindez példátlan lépésnek számít. Mint írták, a Külügyi Bizottság tagjaként Risch nagyon ritkán szokott bármilyen külföldi fegyverüzletet blokkolni, nemhogy egy olyat, amelyben egy NATO-beli szövetséges államnak adnak el fegyvereket. 

A jelentős fegyvereladásoknál (így ennél az esetnél is) a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságaiban ülő összes tagnak hozzá kell járulnia az ügylethez. Az, hogy most Risch ezt nem tette meg, a gyakorlatban azt jelenti, hogy az amerikai külügyminisztérium nem tud további lépéseket tenni a Magyarországnak szánt fegyvereladás ügyében.

Mindez azt jelzi, hogy Washingtonban egyre inkább megelégelték azt, hogy a magyar parlamentnek valamilyen okból kifolyólag hónapok óta nem sikerül ratifikálnia a svédek csatlakozását. Jelzésértékű az is, hogy – mint említettük – Risch republikánus szenátor, vagyis ugyanazok közé az amerikai konzervatívok közé tartozik, akikre a magyar kormány elvbarátként tekint, és akik egy hónapja Budapesten konferenciáztak.

A The Washington Post kérdéseket küldött ezzel kapcsolatban az amerikai külügynek és a magyar kormánynak is. Az amerikaiak nem kívánták kommentálni az ügyet, a magyar kormánytól pedig a cikk megjelenéséig nem kaptak választ. 

Mindezzel kapcsolatban mi is kérdésekkel fordultunk a Honvédelmi Minisztériumhoz, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Hogy jutottunk el eddig? 

A svéd csatlakozás ügye már hosszú hónapok óta húzódik, bár azt is meg kell jegyezni, hogy egyelőre nemcsak Magyarország, hanem Törökország sem hagyta jóvá a csatlakozási folyamatot.

Az ügy még tavaly ősszel kezdődött, amikorra a NATO-tagállamok többsége már jóváhagyta Svédország és Finnország csatlakozását. Már akkor is hosszas huzavona ment azon – és nem egy külföldi megkeresés érkezett a magyar kormányhoz amiatt –, hogy a magyar parlament mikor veszi már napirendre az ügyet. Végül ebből – a parlament tétlensége miatt – az lett, hogy az őszi ülésszak helyett tavaszra tolódott át az ügy.

Aztán Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én beszélt a Kossuth rádióban arról, hogy „a képviselők nem túl lelkesek” ez ügyben, mert sérelmeik vannak a két országgal szemben. Ezután mindkét országba indult egy országgyűlési delegáció, hogy ezeket a sérelmeket megtárgyalja. A finnek esetében azóta megtörtént a ratifikáció, a svédek pedig arra utaltak a delegációval való megbeszélés után, hogy reményeik szerint még márciusban napirendre kerülhet az ügy az Országgyűlésben.

Sajtóértesülésekben volt arról szó, hogy esetleg a nyáron (még a NATO július közepén esedékes litvániai csúcstalálkozója előtt) megtörténhet a ratifikáció, de a parlament részéről semmilyen konkrétumot nem lehetett látni. Szijjártó Péter külügyminiszter mindezt annyival magyarázta nemrég egy amerikai műsorban, hogy a magyar parlamenti képviselők „még nem állnak készen arra, amennyire mi ezt értjük, hogy meghozzák ezt a döntést”.

A The Washington Post azt is megjegyezte, hogy kedden Joe Biden amerikai elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral találkozott a Fehér Házban, és arról is egyeztethettek, hogy a júliusi litvániai csúcstalálkozóig szeretnének előrelépést elérni a svédek csatlakozása ügyében.

Az is újdonság, hogy Magyarország HIMARS-okat akar venni

Az amerikai lap cikke azért is érdekes, mert eddig a magyar kormány arról sem tett bejelentést, hogy HIMARS-okat akarnak vásárolni. Tehát az említett 735 millió dolláros beszerzés terve eddig nem volt nyilvános.

A Szabad Európa idén januárban még arról írt saját forrásai alapján, hogy ismét felvetődött a HIMARS-ok beszerzése magyar részről. A lap szerint ugyanilyen felvetések már az utóbbi években többször is voltak a Honvédelmi Minisztériumban, de az idei év elején több tényező is afelé mutatott, hogy középtávon Magyarország tényleg bevásárolhat az eszközökből. Mostanra beigazolódott, amit írtak. 

A vásárlási szándékot januárban még a törökök is megneszelték. Az említett cikk után másnap Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszter Szijjártó Péter külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen azt is közölte: vannak olyan eszközeik, amelyek képesek kiváltani a HIMARS-ot, és készek eladni belőlük, ha Magyarország igényli ezeket.

A szenátornak már voltak ügyei Magyarországgal

James E. Risch néhány éve egyike volt annak a néhány szenátornak, akik tiltakoztak Donald Trumpnál amiatt, hogy az amerikai elnök Washingtonban fogadta Orbán Viktort. Kovács Zoltán kormányszóvivő akkor azzal reagált erre: szerinte nyilvánvaló, hogy az akcióban részt vevő republikánus szenátorok mögött is Soros György áll.

2020-ban ismét volt egy kisebb csörtéje a magyar kormánnyal, akkor a koronavírus miatt bevezetett rendeleti kormányzást sérelmezte. Akkor Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke azzal válaszolt neki, hogy szerinte Risch félreértette azt, amit a kormány tett.

2022-ben ugyanis egyike volt annak a három republikánus szenátornak, akik bírálták azt, hogy az Egyesült Államok ki akar lépni a Magyarországgal az 1970-es években kötött adóegyezményből. Ezt ugyancsak Németh Zsolt köszönte meg neki egy levélben.

Egy interjúban már elmondta, miért zavarja a késlekedés

A görög Ekathimerini portálnak a szenátor tavaly év végén adott egy interjút, amelyben elsősorban Törökország volt a téma, de Magyarország is szóba került. Risch abban az interjúban csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország és Törökország késlekedik a döntéssel.

Sem Magyarország, sem Törökország nem hozakodott elő bármilyen fundamentális problémával azt illetően, hogy a két ország tag legyen, de ennek ellenére nem hajlandóak cselekedni. Szerintem ez egy nagy hiba. Ez a hosszú várakozás késlelteti azt, hogy a NATO integrálhassa Finnország és Svédország erőforrásait a szövetségbe, és háborús időben gyengíti meg Európa és a NATO egységét

– mondta. 

A törökök egyébiránt hasonló helyzetben vannak, mert az ő esetükben az F–16-os vadászgépek eladásának felfüggesztését lengette be az Egyesült Államok amiatt, hogy ők sem akarják jóváhagyni a két északi ország csatlakozását. Azt a beszerzést végül egy másik szenátor, Bob Menendez, a szenátus külügyi bizottságának vezetője blokkolta le.

Újabb fejlemények

Frissítés: cikkünk megjelenése után megtudtuk, hogy valójában az egész HIMARS-beszerzés ügye már rég aktualitását vesztette. Erről itt olvashat bővebben.

(Borítókép: James E. Rich 2022. április 26-án. Fotó: Al Drago-Pool / Getty Images)