Bekeményítene az Európai Bizottság, azonnal kitört a botrány

Az infláció gerjesztette a vitát arról, mennyi pénzt költhetnek jövőre az uniós intézmények az uniós adófizetők pénzéből. A kormány, az Európai Bizottság csaknem 28 millió euróval, 10 milliárd forinttal fogná vissza a törvényhozók, 6 millió euróval, alig 1,8 milliárd forinttal pedig a törvényszék kiadásait. A viszonylag enyhe megszorítási javaslat a potenciális kárvallottak heves ellenállásába ütközött – jelentette a Politico.

A jövő évi költségvetés tervezett megnyirbálásáról Johannes Hahn uniós költségvetési biztos tájékoztatta az érintetteket. A parlament vezetői azzal érvelve vetették el a javaslatot, hogy Hahn egy alattomos, soha korábban nem alkalmazott költségvetési trükk bevetésével arra kényszerítheti őket, hogy a fizetéseken kívüli területeken is fájdalmas megszorításokat hajtsanak végre.

A radikális nézeteltérések rossz hangulatú tárgyalásokat indítottak el az uniós intézmények között. Az EP elnöke az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek küldött májusi levelében kifogásolta az indítványt. A bizottság tévesen ítélte meg a tényeket – érvelt Roberta Metsola.

Átlépik a kétszázalékos korlátot – erre figyelmeztette a parlamentet már május elején a költségvetési biztos. Az uniós intézmények ugyanis a nem a fizetésekhez kapcsolódó kiadásaikat éves szinten legfeljebb két százalékkal növelhetik.

Az EP azonban hevesen vitatta Hahn becslését. Saját számításai szerint a kiadásnövekedés biztonságosan az előírt határon belül marad – 1,97 százalékkal.

Szorít a nadrágszíj?

A parlamenti képviselők fizetésemelése sem haladhatja meg a két százalékot. A bizottság nem volt nagyvonalú javaslatában. Ezt azonban egyoldalú döntésnek nevezte Metsola, és válaszában azt írta: „nagyon sajnálatos” a bizottság felvetése, kivált azért, mert „mindenféle előzetes konzultáció nélkül érkezett” az érintetthez.

Elvárjuk, hogy korrigálják a javaslatot

– tolmácsolta az EP elnökének véleményét a szóvivője.

Megkaptuk a levelet, amelyre „a megfelelő időben válaszolunk” – így reagált szűkszavúan a bizottság szóvivője. Magyarázatul hozzátette: a testület a nem bérjellegű kiadások maximális éves növekedésének alkalmazásakor valamennyi uniós intézmény esetében ugyanazt az egyenlő mércét alkalmazza.

A bizottság számításai szerint a belengetett szigorítások mértéke a parlament esetében alig 27,7 millió euró. Ez az összeg csepp a tengerben az EP által áprilisban megszavazott éves költségvetésben, amely jövőre 2,4 milliárd euróra rúg.

Nincs kivétel

Johannes Hahn más uniós intézmények költségvetését is megkurtítaná, ezért az Európai Bíróság is az EP-hez hasonló fenntartásait fogalmazta meg.

A bizottság azon döntése, hogy a bírósági tagok díjazását és juttatásait nem bérjellegű kiadásoknak tekinti, „komoly problémát jelent intézményünk számára” – írta a költségvetési biztosnak a bíróság elnöke. Koen Lenaerts arra is figyelmeztetett, hogy ha a költségvetési tervezetet a beterjesztett formában fogadják el, az általa vezetett bíróságot az a veszély fenyegeti, hogy jövőre „nem tud eleget tenni az energiafogyasztással kapcsolatos kötelezettségeinek”.

„Ez egy általános probléma” – mondta az Európai Számvevőszék egyik tisztviselője, aki a téma érzékeny jellege miatt névtelenséget kért. Megjegyezte azonban, hogy a számvevőszéket is érinti a restrikció, „de talán kisebb mértékben”, mivel kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, mint például az EP.

„Folytatjuk a kommunikációt a biztos úrral” – jelezte az Európai Számvevőszék szóvivője, de nem kívánta kommentálni a bizottsággal folytatott megbeszéléseket.

A bizottság nem kivételezett az Európai Tanáccsal szemben sem annak ellenére, hogy a tagországok vezetőit tömörítő testület az energiaköltségek emelkedésére hivatkozva költségvetésének növelését kérte. Nincs lehetőség mentességre – üzente válaszában Hahn.

(Borítókép: Az Európai Parlament épülete. Fotó: Schlaflang Thomas / NurPhoto / Getty Images)