Vlagyimir Putyin nem felejt: Belaruszban likvidálhatják a Wagner-vezért

Az elmúlt másfél napban valós veszélye volt annak, hogy a Wagner-csoport lázadása fegyveres felkelésbe csap át, Vlagyimir Putyin ennek elrettentése érdekében szombati beszédében megígérte, hogy megbünteti a Moszkva felé vonuló és városokat elfoglaló Wagner-harcosokat – de egy váratlan fordulatnak köszönhetően Prigozsinnak sikerült megállapodnia Belarusszal és annak elnökével, Aljakszandr Lukasenkával, ami a válságot olyan gyorsan hatástalanította, ahogyan az kialakult.

Nem nyugodhat meg Prigozsin

Sok minden azonban továbbra is bizonytalan, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a ritkának számító felkelés valószínűleg nem fog ilyen gyorsan, következmények nélkül véget érni. Mióta az évezred elején hatalomra jutott Putyin, ez volt a legkomolyabb belső konfliktus, amelyet meg kellett oldania. A CNN összefoglalója megjegyzi, a szókimondó Wagner-vezért, Jevgenyij Prigozsint látszólag sértetlenül küldték Belaruszba,

A Wagner-vezér hivatalos Telegram-csatornáján szombat este egy hangüzenetben jelentette be, hogy csapatai visszavonulnak. Prigozsin továbbá beleegyezett, hogy Oroszországból a szomszédos Belaruszba teszi át székhelyét. A Wagner-csoport és a Kreml közötti megállapodás továbbá kimondja, hogy Prigozsin visszavonja a főváros felé igyekvő csapatait, akik visszatérnek szentpétervári központjukba. Ezért cserébe az ellene kiadott elfogatóparancsot és a büntetőeljárást törlik, a Wagner-harcosokat pedig nem számoltatják el tettükért, ehelyett szerződést kell kötniük az orosz védelmi minisztériummal – ami korábban heves ellenérzést váltott ki Prigozsinból.

A Wagner-csapatok szombaton előbb Rosztov-na-Donut, majd Voronyezs városát is elfoglalták, ám a legfrissebb hírek szerint mindkét városból kivonultak azóta. A CNN szerint azonban nem világos, merre van most Prigozsin, a Kremlnek nincs tudomása a hollétéről.

Az oroszországi lázadás legfontosabb eseményei

Az oroszországi lázadás péntek éjjel robbant ki, miután Jevgenyij Prigozsin azzal vádolta meg az orosz hivatásos hadsereget, hogy halálos rakétacsapást mért erőire. A Wagner-vezér megfogadta, elmegy a végsőkig, hogy megbuktassa az orosz katonai vezetést. 

A Wagner-csoport az orosz–ukrán határt átlépve elfoglalta Rosztov-na-Donu városát, ami az ukrajnai háború szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, hiszen az itteni katonai főhadiszállásról koordinálják az ukrajnai hadműveleteket. Innen Voronyezs felé haladtak a zsoldosok. A város katonai létesítményeinek elfoglalása után az orosz katonai vezetés úgy döntött, látva a Moszkva felé közeledő zsoldoscsapatokat, hogy bombázni kezdi a Wagnert. Ezt követően heves csata alakult ki a két fél között.

Prigozsin azt állította, hogy ez nem puccs volt, hanem az „igazság menete”, ez azonban kevéssé nyugtatta meg Moszkvát: az orosz állami média szerint egy magas rangú biztonsági tisztviselő „megrendezett államcsínynek” nevezte Prigozsin akcióját. 

A helyzet egyre feszültebbé vált, a voronyezsi civileknek azt mondták, maradjanak otthon. Eközben Moszkva megerősítette biztonsági intézkedéseit a fővárosban, és a hétfőt munkaszüneti napnak nyilvánította. Minden jel arra mutatott, hogy a fővárosban fegyveres összecsapás várható. Aztán majdnem olyan hirtelen, ahogyan kezdődött, a rövid ideig tartó lázadás elhalt, a belorusz ügylet pedig eloltotta a tüzet – legalábbis egyelőre.

Mi vár most Prigozsinra és a Wagner-csoportra?

Sok minden még tisztázatlan, például az, hogy mi lesz Prigozsinnal a Wagneren belül és az ukrajnai háborúban, illetve az sem világos, hogy minden harcosa az orosz hadsereghez szerződik-e majd. A Kreml szóvivője nem adott választ arra, Prigozsin milyen pozíciót fog betölteni belaruszi kitérője alatt. Prigozsin kevés részletet közölt arról, hogy beleegyezett-e a Moszkva elleni előrenyomulás leállításába.

Mike Lyons nyugalmazott amerikai őrnagy elmondta, a Wagner-csoport egy függetlenül harcoló alakulat, amelyekre más feltételek vonatkoznak, mint a hivatásos orosz hadseregre. A Wagner harcosai például jobban fel vannak szerelkezve, mint a katonaság – vagyis a teljes beolvadás nehéz lenne.

Lehet, hogy néhányan lemorzsolódnak. Ezek az emberek Prigozsinhoz hűségesek, nem az országhoz vagy annak céljaihoz

– tette hozzá.

A szakértők szerint a veszély a Wagner-vezér számára sem múlt el.

Putyin nem bocsát meg az árulóknak. Még ha azt is mondta Prigozsinnak, hogy menjen Belaruszba, akkor is árulónak tartja, amit szerintem soha nem fog megbocsátani. Lehetséges, hogy Prigozsin Belaruszban hal meg

– vélekedett Jill Dougherty, a CNN volt moszkvai főszerkesztője, Oroszország-szakértő.

Putyin gyengeségét jelzi a Wagner-csoport lázadása

Több szakértő is azt mondta a CNN-nek, hogy bár az orosz elnök túlélte a lázadást, de most gyengének tűnik – nemcsak a világ és az ellenségei, de saját népe és katonasága számára is. Komoly kockázatot jelenthet, ha Moszkvában vannak szkeptikusok vagy riválisok, akik lehetőséget látnak arra, hogy aláássák Putyin pozícióját.

Mi is foglalkoztunk már a Sky News elemzésével, amely szerint egy olyan elnök számára, aki a stabilitásra és az iránta való engedelmességre építi hatalmát, ez a lázadás rendkívül nyugtalanító lehet, emellett pedig szélesebb körű instabilitáshoz is vezethet.

Ezt erősítik meg Steve Rosenberg, a BBC Oroszország-szakértőjének szavai, aki szerint a lázadás és annak végeredménye is azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin nem tűnik különösebben „erősnek”. Mint arra rávilágít Rosenberg, a Wagner-hadsereg viszonylag könnyen át tudta venni az irányítást Rosztov-na-Donuban, a lázadás vezetője pedig – eddig legalábbis úgy tűnik – megúszta súlyosabb büntetés nélkül az esetet, ejtették ellene a vádakat.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép:  Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője elhagyja Rosztov-na-Donu városát 2023. június 24-én. Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images)