A Wagner-csoport lázadása Putyin tudta nélkül adhatta vissza egyik legnagyobb fegyverét

Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a témával, hogy Vlagyimir Putyin mindig is élvezte, ha a figyelem középpontjában lehetett, ugyanis ennek köszönhetően kedve szerint hathatott a nyilvánosságra, ami több évtizedes hatalmi pozíciójának egyik előnye. A rá szegeződő rivaldafény szeretete és kihasználása Oroszországban is segített neki megerősíteni imázsát a nép védelmezőjeként.

Úgy nézett ki, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa elveszi az orosz elnöktől egyik legnagyobb fegyverét, ám a jelek szerint a Wagner-csoport lázadása – talán Putyin tudta nélkül, de – visszaadta neki ezt az eszközt.

Ismét felbukkan a nyilvánosság előtt

A CNN elemzése megjegyzi, az elmúlt három évben az orosz vezetőt ritkán láthatták a nyilvánosság előtt. A járvány alatt szinte teljes elzártságban élt. Amikor megjelent, általában egy hatalmas íróasztalnál ülve látták, távol tárgyalópartnereitől. De miután a hétvégén szembesült minden idők legnagyobb kihívásával, Putyin újra a nyilvánosság elé állt.

A lap írása kitér rá, a Kreml most mindent megtesz, hogy megerősítse Putyin tekintélyét, találkozókkal és nyilvános rendezvényekkel, amelyek célja az állam és a hadsereg egységének és szolidaritásának bemutatása Putyin vezetése alatt.

Vlagyimir Putyin a hétvégi rendkívüli események után már többször is megjelent a nyilvánosság előtt, hiszen hétfőn újabb beszédet mondott, szerdán pedig Dagesztánba utazott. Az orosz vezetőt a Kreml által közzétett videó szerint Derbent városának utcáin izgatott támogatói fogadták.

„Nincs olyan személy Dagesztánban, aki ne támogatná az Orosz Föderáció vezetésének döntéseit, amelyeket idén június 24-én fogadtak el” – mondta Szergej Melikov dagesztáni elnök Putyinnal tartott munkatalálkozóján.

Nem voltak kétségeim a dagesztáni és országos reakciókat illetően

– válaszolta Putyin.

Putyin rezsimje makacsul erős maradt

Anatol Lieven brit katonai elemző a The Guardianen megjelent véleménycikkében arról ír, a múlt hétvégi oroszországi események nyugati elemzései nagyrészt arra a következtetésre jutottak: Vlagyimir Putyin gyengeségét mutatta azzal, hogy hagyta Jevgenyij Prigozsinnak, hogy békésen távozzon Belaruszba, katonáinak pedig, hogy visszatérjenek főhadiszállásukra.

A szakértő szerint viszont, ha Putyin erőszakkal leverte volna a lázadást, és kivégezte volna annak szervezőit, akkor (újabb) jelét adta volna brutalitásának és kegyetlenségének. 

Ezeket a következtetéseket az orosz vezetővel szembeni érthető ellenszenv táplálja, ezért nem lehet józan és objektív elemzésnek tekinteni egyiket sem. Valójában bár Putyin nyilvánvalóan felelős volt ennek a zűrzavarnak a kialakulásáért, figyelembe kell vennünk annak lehetőségét, hogy a hétvégén jól kezelte a dolgokat

– véli Lieven.

Szerinte a szombat reggeli, az orosz nemzethez intézett beszédében határozottságot és elszántságot mutatott. Putyin világossá tette, hogy nem áll szándékában engedni Prigozsin követeléseinek, és hogy ha ő és a többi Wagner-vezető folytatja a lázadást, akkor hazaárulással fogja őket vádolni (amit később ennek ellenére is megtett – a szerk.).

A szakértő megjegyzi, mivel hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Wagner-csoport nem foglalhatja el Moszkvát véres harcok nélkül – ebből pedig vélhetően rosszabbul jött volna ki Prigozsin serege –, az orosz elnöknek nem volt különösebb tennivalója. Lieven szerint Putyinnak semmi haszna nem lett volna abból, ha erőszakos bosszút áll a Wagner zsoldosain, ugyanis az orosz nyilvánosság szemében ezek az emberek a bahmuti csata hősei. A szakértő éppen ezért úgy véli, Putyin azzal aratott igazi győzelmet a hétvégén, hogy „nagylelkű” volt. 

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2023. június 28-án. Fotó: Sputnik / Reuters)