Ukrajnának esze ágában sincs levenni az OTP-t a háborút támogatók listájáról
További Külföld cikkek
- Európa újabb szíriai menekülteket nem fogad be – vajon hazatérnek a korábban érkezettek?
- Még a sör is szikrázó luxuscikk Kim Dzsongun uralma alatt
- Nyolc embert ítéltek el egy tanár lefejezése miatt Párizsban
- Saját vadászgépét lőtte le véletlenül Jemen partjainál az Egyesült Államok
- Donald Trump azzal fenyegetőzik, hogy visszaveszi a Panama-csatornát
Olena Konoplia, a Kommunikációs és Információpolitikai Osztály vezetője az EUrologusnak kijelentette, „a NACP-nek jelenleg nincs oka arra, hogy az OTP Bankot kizárja a háború nemzetközi szponzorainak listájáról”.
Konoplia hozzátette, hogy a listát „az állami szankciópolitika végrehajtása során végzett analitikus tevékenység részeként, nyílt forrásokból származó információk alapján” állítják össze. Arra is kitért, hogy
tervezik az OTP-vel kapcsolatos konzultációt a magyarokkal.
Korábban már az Index is írt róla, hogy az ukrán kormányzati szerv május 4-i dátummal hozzáadta az OTP Bankot a „háború nemzetközi szponzorairól” készült listához. Mindezt azzal indokolták, hogy a magyar bank nem vonult ki Oroszországból, és egy hitelekre vonatkozó szabályozásban elismerte a Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot.
Magyarország ezt követően megvétózta az Ukrajnának szánt félmilliárd eurós folyósítást az Európai Békekeretből, valamint a kormány jelezte, addig nem hagyja jóvá a 11. szankciócsomagot, amíg Kijev le nem veszi a magyar pénzintézetet az általa vezetett „háborús szponzorok” listájáról. A kormány korábbi ígéretéhez végül nem tartotta magát és jóváhagyta a 11. szankciós csomagot.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ügy miatt korábban egy brüsszeli találkozón összeveszett német kollégájával. Szijjártó Péter határozottan visszautasította a vádakat, majd felidézte az OTP közleményét, amely „nem helytállónak” nevezte a jelentéseket, és azzal érvelt, hogy a bank vezetősége nyíltan támogatja Ukrajnát.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar – jordán gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva felháborítónak, elfogadhatatlannak és botrányosnak minősítette, hogy az ukrán hatóságok hazug és nevetséges indokokból felvették ezen jegyzékbe a legnagyobb magyar bankot, ahol nagyjából hárommillió ember vezeti a számláját.
Az ukrán feketelistán jelenleg harminc cég szerepel, amelyek közül négy görög hajózási szállítmányozási vállalatot felfüggesztettek, mert az Európai Bizottság képviselőivel tárgyalnak ügyükben.