A 27 éves David Renner az öngyilkosság egyik legkegyetlenebb módját választotta. Az első hírek arról szóltak, hogy egy texasi reptéri alkalmazott meghalt, miután beszippantotta egy utasszállító hajtóműve a San Antonió-i nemzetközi repülőtéren. A Delta járata Los Angelesből érkezett, és a tragédia idején már csak az egyik hajtóműve üzemelt, de még mindig nagy fordulatszámmal. Az első helyszínelés nem talált összefüggést a haláleset és a földi kiszolgáló biztonsági eljárásai között.

Az orvosszakértő vizsgálatából és az „öngyilkosságra utaló jelekből” utóbb kiderült, hogy a fiatalember szándékosan vetette magát a végzetes sérüléseket okozó hajtóműbe, így a légikatasztrófák okait kutató Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal nyomozását is leállították – jelentette a New York Post.

David Renner nem a járó hajtóművek első áldozata

Szilveszterkor meghalt egy légitársaság földi személyzetének egyik alkalmazottja az alabamai Montgomeryben, miután egy parkoló repülőgép hajtóműve beszippantotta – tudatta a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal, amely haladéktalanul vizsgálatot indított. Az a gép, egy Embraer 170-es viszonylag kicsi, hetven utas szállítására alkalmas.

Hajtóműve mégis eléggé erős ahhoz, hogy az emberi testet miszlikbe aprítsa. A 34 éves Courtney Edwards, három gyermek édesanyja sem élte túl, hogy elnyelte a parkoló repülő hajtóműve. Munkáltatója, a Piedmont légitársaság csekélynek mondható, 15 625 dolláros, 5,3 millió forintos bírsággal úszta meg, hogy felelősként nevezték meg a biztonsági előírások megsértéséért.

Ha valaki azt hiszi, hogy ilyen szörnyű balesetek viszonylag ritkán fordulnak elő, téved. Hat éve, 2017-ben az Air India szervizmérnöke, egy évvel később, 2018-ban pedig egy új-zélandi repülőmérnök végezte hasonlóan tragikus körülmények között.

Olyan, mint egy konyhai robotgép

A repülőgépek hajtóműve gyakorlatilag olyan, mint egy óriási konyhai robotgép. Ha a sugárhajtómű turbinájába a levegőn kívül más kerül, az általában finoman szétporlik.

A hajtómű titánpengéi percenként ezer és húszezer közötti fordulatszámon pörögnek, ráadásul a gép típusától függően a hajtóműben akár egynél több lapátkészlet is lehet. A lapátok kérlelhetetlenül ledarálnak minden puha tárgyat, köztük az emberi testet is. Szerencsére – ha lehet ilyet mondani – a tragédia a szemvillanás töredéke alatt lejátszódik.

Kilátástalannak tűnik, hogy a beszippantást bárki is túlélje. Pedig erre is akadt példa.

A túlélő

A Theodore Roosevelt repülőgép-hordozót a Sivatagi Vihar idején, 1991 februárjában állomásoztatták a Perzsa-öbölben azok után, hogy Irak megszállta Kuvaitot.

Hajnali 3:41-kor egy Intruder készült felszállásra, két tengerész, John Bridges és Michael McDonald pedig a rajt előtti ellenőrzését hajtotta végre a precíziós csapásmérő küldetés előtt. Bridges utolsó feladatként lehajolt, és megnézte, csatlakozik-e a harci gép a hajó katapultjához. Amikor felemelkedett, megtörtént a baj: Bridgest egyszerűen elnyelte a hajtómű.

Elképesztő szerencséjére a hajtómű először a kezében tartott szerszámokat szippantotta be, amelyek összezúzták a nagy sebességgel forgó ventilátorlapátokat. Összetört a 21 éves tengerész sisakja is, de legalább megmentette az életét – összegezte a történteket az Insider.

A pilóta maga is észlelte, hogy idegen test került a motorba, így nyomban leállította, a folyamat azonban három percet vesz igénybe. A 180 másodperc nyilván a végtelenségnek tűnt Bridges számára.

A másik hatalmas szerencséje a hajtómű mérete volt. Maga a bemeneti nyílás nem túl nagy, bent viszont Bridges ki tudta nyújtani a karját, és beékelte magát a rotor előtt a szívónyílás falába. Alig pár centire volt a biztos haláltól.

Kulcscsonttöréssel, átszakadt dobhártyával és sok zúzódással, karcolással élte túl a balesetet. Valószínűleg jó ideig nem kívánkozik vissza a hajóra – nyugtázta a történteket az egyik társa.

(Borítókép: Egy CS300 típusú repülőgép egyik hajtóművét nézik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2019. március 12-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)