A családalapítás szamurájaitól Orbán Viktor is tanulhatna

Amikor Masahiro Okafuji 2010-ben az Itochu vezérigazgatója lett, kiemelt célul tűzte ki a termelékenység javítását azért, hogy a vállalat felvehesse a versenyt a nagyobb riválisokkal Japánban. Megközelítése egyedi volt. Megtiltotta az irodai munkát este nyolc után, ahogyan a túlórázást is.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a biztonsági őrök és a HR-esek végigmentek az Itochu tokiói irodaházán, és felszólították az embereket, hogy menjenek haza. Az íróasztalukba kapaszkodóknak azt mondták, hogy másnap korán jöjjenek be, hogy elvégezzék a munkájukat, mindezt extra fizetésért – írja a Bloomberg.

A módszer működött. Egy évtizeddel később a cég több mint ötszörösére ugrott az egy alkalmazottra jutó profit mértékét nézve 2010-ről 2021-re, mivel a nyersanyagárak emelkedése és a gyenge jen fellendítette az eredményt. Az is megváltozott az Itochu vezetőségének meglepetésére, hogy

Az Itochu ezzel váratlan úttörővé vált a csökkenő születési tendencia megfékezésében, amelyet Japán kormánya keményen próbált megfordítani, de nem sok sikerrel. Az Itochunál azt tapasztalták, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében megduplázódott a termékenységi ráta, és a 2022. március 31-ével végződött pénzügyi évben egy női alkalmazottra átlagos két gyermek jutott, ami jóval meghaladja Japán termékenységi rátáját, amely 1,3.

Bár a teherbe esés gyakorlatilag egy nő karrierjének végét jelentheti számos más japán vállalkozásnál, az Itochunál sok női alkalmazott visszatért, köszönhetően a lerövidített munkaidőnek és a cég által az irodája közelében felállított napközinek, aminek révén könnyebben össze lehet hangolni a munkát és a gyereknevelést.

Kockázatos a születésszám csökkenése

A cég tapasztalatai különösen fontos tanulságokkal szolgálhatnak Japán és kelet-ázsiai szomszédai számára, amelyek csökkenő termékenységi rátákkal küzdenek. Fumio Kishida japán miniszterelnök meg akarja állítani az általa nemzeti válságnak nevezett felgyorsuló születésszám-csökkenést, amely 2040-ig 11 millió fős munkaerőhiánnyal fenyeget, és az ország nyugdíj- és egészségügyi rendszerének összeomlásához vezethet.

Áprilisban új ügynökséget hoztak létre a gyermekek és családok számára, hogy megbirkózzanak ezekkel a kihívásokkal, míg júniusban Kishida 25 milliárd dollárt ígért új intézkedésekre, hogy az embereket gyerekvállalásra ösztönözze.

Kelet-Ázsia többi részén is nagy kockázatokat rejt magában a csökkenő születésszám, köztük a gazdasági visszaesést. Dél-Koreában van a világ legalacsonyabb termékenységi rátája évek óta, amely 2022-ben 0,78-ra esett. A 25 és 39 év közötti nők munkaerőpiaci kiesésének aránya itt a legmagasabb a fejlett országok között is.

A kínai technológiai szektorban dolgozók közül sokan panaszkodnak a „996” néven ismert túlórázási kultúra miatt, amely reggel 9-től este 9-ig tartó munkát jelent heti hat napon keresztül.

Egy kínai cég nemrégiben igyekezett enyhíteni ezen a mérgező munkakultúrán. Júniusban a Trip.com online utazási iroda bejelentette, hogy évente 10 000 jüan (465 000 forint) gyermeknevelési támogatást kínál az alkalmazottaknak minden újszülött után 5 évig, az otthoni munkavégzés lehetősége és egyéb előnyök mellett.

Az Itochu példájából más japán vállalatok is tanultak. A Mitsui az év elején bejelentette, hogy ettől a hónaptól kezdve akár 100 000 jent (240 000 forint) adna azoknak az alkalmazottaknak, akik a munkateher egy részét átvállalják a gyermekgondozási szabadságon lévő kollégáktól. A Recruit, az Indeed és a Glassdoor japán anyavállalata pedig lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy az idő nagy részében otthonról dolgozzanak, és extra szabadnapokat kínál a törvényben meghatározott szabadságon felül.

Míg az olyan vállalatok, mint az Itochu nagyban hozzájárultak Japán háború utáni gazdasági csodájához, ugyanakkor jól reprezentálják az ország vállalati kultúráját is, amelyet a férfidominancia, a hosszú munkaidő és a nyomás is jellemez. Kevesen várták olyan nagyvállalatoktól, mint az Itochu, a Mitsui, a Mitsubishi vagy a Sumitomo, hogy elszakadjanak a több évtizedes munka iránti extrém elhivatottság szellemétől, és úttörővé váljanak a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly kialakításában.

Japánban a több mint 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatok csaknem egyharmada rugalmas munkaidőt kínál, szemben a 100 főnél nem nagyobb cégek kevesebb mint 10 százalékával.

Néhányan azonban megkérdőjelezik, hogy az Itochu sikere megismételhető-e szélesebb körben. A gyermeknevelés pénzt és időt is igényel, és az Itochuhoz hasonló vállalatok kínálják Japán legjobban fizetett állásait. Az Itochuban dolgozók átlagos éves jövedelme 2023-ban 17,3 millió jen (41,5 millió forint), ami körülbelül négyszerese az országos átlagnak.

(Borítókép:  Kiyoshi Ota / Bloomberg / Getty Images)