Amerikai hírszerzők: Nem vonjuk kétségbe Putyin nuklerási fegyverekkel kapcsolatos ígéreteit
További Külföld cikkek
- Megszúrtak egy férfit a berlini holokauszt-emlékműnél, hajtóvadászat indult
- Drogfüggő édesanya ölte meg két gyermekét Londonban
- Kreml: A Trump-kormányzat nem oroszbarát álláspontot képvisel
- A bécsi Védelmi Akadémia kutatója szerint Európának fel kell készülnie a legrosszabbra
- Megszólaltak Ferenc pápa orvosai: nincs túl a veszélyen a katolikus egyházfő
Vlagyimir Putyin múlt hónapban a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon azt mondta, hogy „az első (orosz – a szerk.) nukleáris robbanófejeket Belarusz területére szállították”, hozzátéve, hogy azokat „elrettentés céljából” helyezték el.

Oroszország mintegy 4477 telepített és készenléti nukleáris robbanófejjel rendelkezik, köztük nagyjából 1900 taktikai nukleáris fegyverrel – az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint. Nem világos, hogy Putyin mennyit szándékozik áthelyezni ebből az arzenálból, valamint amerikai és nyugati tisztviselők nyilvánosan nem erősítették meg, hogy bármilyen fegyvert átadtak volna Belarusznak.
A DIA magas rangú tisztviselői azonban pénteken újságírók egy csoportjának elmondták, hogy az elemzőknek „nincs okuk kételkedni” Putyin állításaiban, és nincs okuk kételkedni abban, hogy „sikerrel jártak” a fegyverek átadásában – értesült a CNN. A lapnak a tisztviselők ugyanakkor nem árulták el, miért hiszik ezt. Elismerték, hogy a fegyvereket az amerikai hírszerzés számára nehéz nyomon követni, még a műholdfelvételek segítségével is.
Sok a kérdőjel még
Nagy kérdés, hogy ezeket a fegyvereket hol lehet tárolni Belaruszban. Amerikai és nyugati tisztviselők szerint nem úgy tűnik, hogy Belarusz befejezte volna a taktikai nukleáris fegyverek elhelyezéséhez szükséges tároló létesítmények korszerűsítését, emellett a műholdfelvételekből sem az látszik, hogy megtették volna az ilyenkor megszokott intézkedéseket, amelyek például egy orosz nukleáris létesítményben szokásosak lennének.
Más források azonban azt mondták a CNN-nek, hogy Belaruszban vannak különböző, még a szovjet korszakból származó létesítmények, amelyek alkalmasak lehetnek a fegyverek egy részének elhelyezésére.
A CNN felidézi Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szavait is, aki a múlt hónapban kijelentette, országát ért agresszió esetén „nem habozna bevetni az Oroszországtól kapott nukleáris fegyvereket”.
Ha megtámadnák Belaruszt, Lukasenka nem habozna bevetni az atomfegyvert
Reméli, nem lesz rá szükség.
A DIA magas rangú tisztviselői azonban úgy vélik, nem valószínű, hogy Lukasenka bármilyen módon ellenőrizni tudná az arzenált. Valószínűleg teljes egészében Oroszország irányítása alatt maradna. A DIA tisztviselői azt is elmondták, nem hiszik, hogy a fegyverek Belaruszba szállítása megváltoztatná a világ nukleáris helyzetét, vagy növelné egy nukleáris baleset kockázatát, mivel a fegyvereket nem előre telepítik, hanem csak tárolják, és az orosz erők ellenőrzése alatt állnak.
Az Index szombaton is figyelemmel kíséri a háború legfontosabb történéseit, percről percre frissülő cikkünket ide kattintva tudja elolvasni.