„A mai Ukrajna nagyon is emlékeztet Orbán Viktor Magyarországára” – állítja egy ukrán elemző

A BBC ukrán nyelvű kiadása nagyinterjút készített Vitalij Portnyikov ukrán elemzővel, aki az ukrán nyilvánosság egyik legismertebb alakja. Portnyikov 1989 óta a Nyezaviszimaja Gazeta elemzőjeként dolgozik, ahol a posztszovjet országokra szakosodva ír, emellett a Szabad Európa Rádió orosz és ukrán szolgálatánál is dolgozik.

Vlagyimir Putyinnak három célja van a háborúval

Az interjú elején az ukrán ellentámadásról és annak lehetséges végkimeneteléről beszélgettek a felek. Portnyikov szerint az ukrán fegyveresek hiába teremtik meg annak a lehetőségét, hogy politikai úton szülessen béke, ha a felekben nincs meg az erre való hajlandóság, akkor önmagában az ukrán hadsereg nem tudja kiharcolni a háború végét.

A valóság az, hogy semmi nem garantálja, hogy Oroszország véget vet a háborúnak, ha Ukrajna visszaszerzi 1991-ben elcsatolt területeit. Ebben a helyzetben nyilvánvaló, hogy Oroszország számára a háború nem ér véget, mert Putyin teremtette ezt a csapdát, amikor annektálta a Krím, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területeit

– fogalmazott az elemző, aki szerint az ukrajnai háború akár tíz évig is eltarthat.

Úgy látja, ez a háború Vlagyimir Putyin hatalmát erősíti. Mint arra rávilágít, az orosz rezsim hihetetlen átalakuláson ment keresztül ebben a 17 hónapban. Portnyikov szerint tavaly február 24-ig Oroszországban klasszikus „hazugságdiktatúra” volt – ami értelmezése szerint annyit tesz, hogy egy demokratikus eljárásokat imitáló rezsimben volt néhány álfüggetlen média, még ha a periférián is, és voltak hagyományos módon ellenzéki pártok, még ha nem is parlamentárisak.

„De 2022. február 24-e után az orosz diktatúra gyorsan kezdett a félelem diktatúrájává válni. Klasszikus diktatúrává, amilyenek a diktatúrák voltak a XX. században. Egy feltételes Sztálin, Mao Ce-tung, Franco diktatúrájává” – véli az ukrán elemző, aki szerint három fontos pillérre épülnek Putyin háborús érdekei:

• Ukrajna leépítésére,
• Európa leépítésére,
• és ha úgy tetszik, akkor Oroszország leépítésére, mert ebben a helyzetben „Putyin sokkal jobban érzi magát, mint két évtizeddel ezelőtt, amikor hatalomra került”.

„Nincs szükség még egy Magyarországra”

Ukrajna NATO-csatlakozását illetően Portnyikov elmondta, teljesen egyetért az Egyesült Államok elnökével, aki úgy véli, hogy Ukrajna akkor lehet a szövetség tagja, ha megfelel a NATO normáinak. „Úgy vélem, bármilyen előrelépés, azaz Ukrajna felvétele a NATO-ba anélkül, hogy megfelelne ezeknek a követelményeknek, egy második Magyarországhoz vezetne a szövetségben.”

Nem ez volt azonban az egyetlen alkalom, amikor a beszélgetés alatt felvetődött Magyarország. A BBC riportere felvetette, „ha a mai Ukrajnáról beszélünk, akkor sok szó esik az információs tér monopolizálásáról, a korrupció elleni küzdelem kudarcairól vagy hiányosságairól. Bizonyíték van arra, hogy az igazságszolgáltatási és bűnüldözési rendszereket továbbra is manuálisan kezelik”.

Ezzel kapcsolatban Portnyikov elmondta,

a háború után nem lesz lehetőségünk arra, hogy orbáni módszerekkel építsük újra az országot. A mai Ukrajna nagyon is emlékeztet Orbán Viktor Magyarországára. Nagyon. De minket igazol, hogy az orbáni Magyarország ok nélkül olyan, amilyen, ott ugyanis nincsen háború, mi pedig egy olyan ország vagyunk, amely kénytelen szemet hunyni sok dolog felett, ami felett békeidőben nem hunynánk.

Hozzátette, hogy békeidőben ez nem így lesz, mert, mint már mondta, „a világon senki sem akar még egy Magyarországot a NATO-ban és az Európai Unióban”.