Nem használhatta a női mosdót a munkahelyén, a Legfelsőbb Bíróságig ment
Az ötvenes éveiben járó állami hivatalnok Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumának alkalmazottja. Születési neme szerint férfi, azonban 2008 óta nőként azonosítja magát. 2009-ben jelezte a felettesének, hogy mostantól a munkahelyén is szeretné, ha nőként tekintenének rá, és engedélyt kért a társadalmi neme szerinti mosdó használatára. A kérés meghallgatásra talált, azonban csak a két emelettel arrébb található női mellékhelyiségbe való belépésre jogosította fel a munkáltató.
Az alkalmazott ezután kérvényt nyújtott be a szervezethez, ami az állami hivatalnokok jogait hivatott védeni. Célja az volt, hogy engedélyezzék egy közelebbi mosdó használatát, de ezt a hatóság elutasította. Ez egy éveken keresztül tartó jogi hercehurcát indított el, amely során a japán transznemű nő folyamatosan egyre magasabb és magasabb bírósági szervekhez fordult.
Egy ízben még 1,3 millió jen (nagyjából 3,1 millió forint) sérelemdíjat is megítélt neki a Tokiói Kerületi Bíróság, de a döntést másodfokon megsemmisítette.
Ezért az ügyét 2021-ben egészen a Legfelsőbb Bíróságig vitte, ahol végül kedden neki adtak igazat a minisztériummal szemben.
Munkahelye a CNN megkeresésére elmondta, hogy gondosan áttanulmányozzák az ítéletet, és minden erőfeszítést megtesznek, hogy tiszteletben tartsák az alkalmazottak sokszínűségét.
Japán legnagyobb részének az álláspontja konzervatív az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatban. Az állam nem ismeri el az azonos neműek élettársi, valamint házassági kapcsolatát sem. Ahhoz pedig, hogy valaki legálisan a születési nemétől eltérő okmányokkal és jogokkal élhessen, diagnosztizálni kell a személyt egy úgynevezett „nemiidentitás-zavarral”, műtétek során kell átesnie, és sterilizáltatnia kell magát. Emellett húsz év felettinek kell lennie, házastárs és gyermekek nélkül. A szigetországban élő szexuális kisebbségek ezeket a szabályokat hevesen ellenzik.