Joe Biden megtörte a csendet az Afrikában kibontakozó válságról

Rövid közleményben reagált Joe Biden amerikai elnök arra, hogy egy hete Nigerben Omar Tchiani vezetésével államcsínyt hajtottak végre, aminek következtében az addigi, demokratikus úton megválasztott elnököt, Mohamed Bazoumot több miniszterével együtt őrizetbe vették, míg a demokratikus intézmény működését felfüggesztették.

Biden az afrikai ország függetlenségének 63. évfordulóján beszélt a katonai puccsról, illetve az országról. Közleményében kiemelte, hogy a demokratikus akaratot tiszteletben kell tartani, emellett a jelenleg fogságban lévő elnök szabadon engedését is követelte.

Bazoum elnök és családjának azonnali szabadon bocsátására szólítom fel [a katonai juntát – szerk.], és a kemény munkával megszerzett nigeri demokrácia megmentésére

– jelentette ki az amerikai elnök, aki gondolatát arra futtatta ki, hogy a nigeri embereknek joguk van megválasztani a vezetésüket, és ezt tiszteletben kell tartania minden állampolgárnak.

Joe Biden emellett hozzátette, hogy a két ország közötti partnerség az alapvető demokratikus értékek védelmén, az alkotmányos renden, az igazságosságon és a békés gyülekezés joga melletti kiálláson alapul, amivel lényegében elítélte az államcsínyt.

Korábban alelnöke, Kamala Harris beszélt arról is, hogy a demokratikus intézmények visszaállítása nélkül nem számíthat a tekintélyes összegű amerikai segélyekre a világ egyik legszegényebb országaként számontartott Niger.

Joe Biden azután nyilvánult meg a kérdésben, hogy az európai országokhoz hasonlóan az Egyesült Államok is elrendelte állampolgárai evakuációját az Szaharától délre található országból.

Az első mentőakciókat már szerdán megkezdték; Franciaország mellett Olaszország menekített ki több száz európai és amerikai állampolgárt a puccsot elszenvedő országból.

A jelenleg elnöki palotában fogva tartott Mohamed Bazoum megválasztása volt egyébként az első békés hatalomátadás az afrikai ország történelmében, ami 63 éves történelme során már öt államcsínyen is túlesett.

Továbbra is éles a helyzet

Miközben több nyugati és afrikai vezető is az elnök szabadon engedését, illetve a demokrácia visszaállítását követeli,

Niger fővárosában, Niameyben több száz demonstráló biztosította támogatásáról az egy hete hatalmat megragadó katonai juntát, azonban ennél lényegesen nagyobb tömeg azért gyűlt össze, hogy megünnepelje a nyugat-afrikai ország Franciaországtól való függetlenségének 63. évfordulóját.

Mint megírtuk, Nigerben szűk egy héttel ezelőtt az elnök testőrsége, szövetkezve a katonai vezetéssel, megdöntötte a demokratikus államrendet. Letartóztatták az elnököt és több száz más tisztviselőt.

A környező országokat tömörítő Nyugat-Afrikai Országok Gazdasági Szövetsége (ECOWAS) egyhetes ultimátumot adott a demokratikus intézmények visszaállítására a katonai juntának.

Az afrikai szervezet kijelentette, hogy amennyiben ez nem történik meg augusztus 6-ig, akkor kész akár katonai erővel is kikényszeríteni az alkotmányos rendet – igaz, ezt csakis a végső esetben, ha a tárgyalások kudarcba fulladnának.

Egyébként a szövetség történelmében nem ez lenne az első katonai beavatkozás. Például 2017-ben Gambiában állította vissza a demokráciát az ECOWAS-nak.

Azonban nem ez az egyetlen problémája a régiónak. Nyugat-Afrikában a nemzetközi szervezetek és demokratikus államok számára – a puccsokon kívül – az aktív polgárháborúk és az iszlám fundamentalista terrorszervezetek is nehezítik a stabilitás kialakítását.