Ausztria is erősen kitett az orosz energiaimportnak, csakúgy, mint mi

Az azóta eltelt 17 hónapban Európa meglepő gyorsasággal csökkentette gázfüggőségét. Németország, amely 2022 februárja előtt szükségletei 55 százalékát Oroszországból importálta, teljesen leállt a behozatallal. Példáját követte Lengyelország, Bulgária és Csehország is. Olaszország folyamatosan csökkenti az importot, és ígéretet tett, hogy ez év végéig megszabadul az orosz földgáztól.

Ezzel szemben Bécs, amely az invázió előtt gázellátásának csaknem négyötödét Oroszországból fedezte, májusban a szükséglet több mint felét még mindig onnan szerezte be. Márciusban – a megugró kereslet miatt – az arány 74 százalékos volt.

Ausztria addig vásárol orosz gázt, amíg kapható a piacon – erősítette meg a minap az OMV vezérigazgatója, miközben hónapokkal ezelőtt még azt állították, hogy 2027-ig megszabadulnának az orosz importtól – bár a zöldek energiaügyi minisztere még kitart a határidő mellett.

Az osztrák kormány az egyik legbarátságosabb a Kremllel – idézte a New York Times Anne-Sophie Corbeau-t, a Columbia Egyetem kutatóját. Ausztria egyébként az első nyugat-európai ország, amely már 1968-ban gázszerződést írt alá a Szovjetunióval. Kitettsége és függősége azóta nem csökkent. „Nagyfogyasztóként” – Magyarország mellett – a nyugati szomszéd a fő kerékkötője annak, hogy az Európai Unió az olajtól és széntől eltérően nem sújtotta szankciókkal az orosz földgázt.

A gázimport azonnali megszakítása a gazdaság összeomlásához és tömeges munkanélküliséghez vezetne – figyelmeztetett tavaly Karl Nehammer osztrák kancellár.

Az osztrák elit megvásárolható rokonszenve

Noha Ausztria – 1955-ös alkotmányával összhangban – hivatalosan semleges, ezért a NATO-hoz sem csatlakozott, Bécs határozottan elítélte Ukrajna invázióját, menekülteket fogadott be, és fegyverszállítmányokat engedett át Ukrajnába a határain. Ennek ellenére a Gazprom, amely tavaly több európai ország gázellátását váratlanul és végérvényesen megszakította, Ausztriával kivételezett, sőt azt is engedélyezte, hogy rubel helyett euróval egyenlítse ki a számláját.

Az osztrák politikai elit rokonszenvezik Oroszországgal – véli a Varsói Intézet Eurázsia-programjának igazgatója. Grzegorz Kuczyński szerint Bécs megpróbál majd érvényesíteni egy kevésbé konfrontatív uniós viszonyulást Moszkvával szemben.

Példaként említette Karin Kneissl volt külügyminisztert, akinek 2018-as esküvőjén Putyin keltett szenzációt megjelenésével.

Wolfgang Schüssel volt kancellár a Lukoil, a legnagyobb orosz magánvállalat vezetőségi tagja volt, és egy hónappal az után mondott le, hogy Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát. A Putyin Egységes Oroszország pártjával szoros kapcsolatokat ápoló, egyre népszerűbb, szélsőjobboldali osztrák Szabadságpárt képviselői márciusban tüntetőleg kivonultak a parlamentből – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszéde közben.

Vannak azonban olyan politikai szereplők is, akik nem kötődnek Moszkvához – állítja az energetikai miniszter.

Közben más beszállítókat is keresnek

A Gazprommal kötött szerződés, amelynek 2018-as aláírásán Sebastian Kurz akkori osztrák kancellár és Putyin is részt vett, évi hatmilliárd köbméter gáz vásárlására jogosítja fel Ausztriát, és szokatlanul sokáig érvényes – egészen 2040-ig. Részben Ausztria finanszírozta az Oroszországot és Németországot összekötő, mára felrobbantott Északi Áramlat 2 vezeték építését.

Az invázió kezdete óta az OMV, az osztrák energiavállalat 7 milliárd eurót, több mint 2700 milliárd forintot költött orosz gázra. A cég addig vásárol gázt Oroszországtól, amíg a szerződött mennyiség a rendelkezésére áll – nyilatkozta nemrég Alfred Stern, az OMV vezérigazgatója a Financial Timesnak.

Az osztrák kormány nagyjából 30, az Egyesült Arab Emírségek pedig 25 százalékos részesedéssel rendelkezik az OMV-ben.

(Borítókép: Az OMV olajfinomítójának etilénüzeme Ausztriában 2015. október 21-én. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)