Hszi Csin-pinget egyre jobban zavarhatja, hogy a kutya sem akar Kínába utazni

Annak ellenére, hogy Kína idén januárban feloldotta a legtöbb, még a 2019-ben kitört koronavírus-járvány elején bevezetett korlátozást, és így a külföldi turisták ismét karanténkötelezettség nélkül beutazhatnak az országba, úgy tűnik, ez nem motiválja őket.

Bár a turizmus soha nem volt az ország gazdaságának a hajtóereje, azonban, mint arról a Wall Street Journal ír,

Az országos adatok szerint az idei első negyedévben mindössze 52 ezer tengerentúli érkezett az utazási irodákon keresztül, ami jelentős visszaesés a 2019-es év azonos időszakához képest, amikor 3,7 millió embert regisztráltak. Még a Kínai Turisztikai Szövetség egyik igazgatója, Hsziao Csien-huj is kommentálta a külföldi turisták hiányát, és úgy fogalmazott, azok száma jelentősen csökkent.

Helyi utazási szakértők megjegyezték, hogy a nyugati és kelet-ázsiai látogatók csökkenését részben ellensúlyozták az orosz turisták, bár ők kevesebb pénzt költenek, mint társaik, így a turizmusra összpontosító iparágak kevesebb bevételhez jutnak, ahogy a belföldi turizmus felpörgése sem ellensúlyozza az így kiesett bevételeket.

Se külföldi turista, se külföldi tőke

Azonban a kínai vezetést ennél jobban aggaszthatja egy másik tendencia: az üzleti érdeklődés is alábbhagyott a koronavírus-járvány óta. A Rhodium Group kutatócég szerint

A külföldi befektetések e visszaesése a kínai gazdaság drasztikus lassulásával egyidejűleg járhat. A Goldman Sachs közgazdászai azt jósolják, hogy a tőkekiáramlás az elmúlt 40 év során először idén kioltja az országba irányuló befektetéseket.

Mint azt az Indexen is bemutattuk, ez részben nem a koronavírus-járványnak köszönhető, bár nyilván közrejátszhatott, hogy a zéró-Covid-politika és kemény lezárások bevételkieséssel jártak a befektetők számára is. Ugyanakkor leginkább az eddig liberális gazdaságpolitikát folytató Hszi Csin-ping autoriter rezsime és gazdaságpolitikai nézetének megváltozása is okozhatja:

amivel lényegében elengedte a „ha nem beszélünk a politikáról, nem lesz semmi gond” elvet.

Mi okozhatta e változást?

A nyugati turisták számának csökkenése összefüggésben lehet Kína szélsőséges idegenrendészeti intézkedéseivel, valamint a 2022-es pekingi téli olimpia bojkottjával, amely az ország nagy nyilvánosságot kapott emberi jogi helyzetével függ össze.

Ha mindezt kombináljuk a nyugati országok és Kína közötti romló kapcsolatokkal és egyre inkább rivalizáló versennyel, illetve az országban folyó erős állami felügyeletről szóló szalagcímekkel, akkor tökéletes vihar alakulhat ki ahhoz, hogy az negatívan befolyásolja a nyugati véleményeket az országról. Sokan, akiket egykor egy teljesen idegen ország csábított el, ma már úgy látják, hogy Kína nagyon távoli és elidegenedett a világ többi részétől.

Ahogy azt Dan Harris, egy seattle-i székhelyű, kínai befektetésekkel kapcsolatos tanácsadással foglalkozó ügyvédi iroda partnere elmondta, nemrégiben egy amerikai székhelyű tanácsadó és átvilágító cég munkatársait őrizetbe is vették a kínai hatóságok, ami valószínűleg Kína nemrég elfogadott új kémellenes törvényeivel van összefüggésben. Az ilyen esetek miatt a vállalatok kétszer is meggondolják, mielőtt alkalmazottaikat elküldenék Kínába.

Ráadásul a külföldi turisták és tőke érkezését az is nehezíti, hogy Nyugatról nézve Hszi Csin-ping lépései egy lehetséges háborúra való felkészülésre mutatnak, ami miatt vannak olyan országok, amik például nem is nagyon ajánlják a kommunista államba való beutazást – ilyen például az Egyesült Államok, aminek a külügyminisztériumia arra kér minden amerikait, „fontolja meg az utazást”, mivel félnek a helyi törvények önkényes érvényesítésétől, valamint a jogtalan fogva tartások kockázatától.