Kirúgná a fogyatékkal élő gyerekeket a normál iskolákból a német szélsőjobb

A jelenlegi német iskolai modell lehetővé teszi, hogy a fogyatékkal élő diákokat a többi diákkal együtt tanítsák, ezzel is elősegítve az egyenlő társadalmi részvételt. Ezt 2009-ben, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény ratifikálásával törvénybe iktatták.

Höcke egy interjúban többek között az oktatási rendszer „tehertényezőiről” is beszélt, amelybe szerinte a fogyatékkal élő gyermekek is beletartoznak. Mert Höcke szerint az inklúzió az egyik „ideológiai projekt”, amelytől az oktatási rendszert „meg kell szabadítani”. Az ilyen projektek szerinte nem viszik előbbre a diákokat és nem teszi őket képzettebbé. 

Német politikusok és fogyatékosságügyi aktivisták megdöbbenésüket fejezték ki, amikor a Politico megkérdezte tőlük, mit gondolnak Höcke nyilatkozatáról.

Az AfD a fogyatékosságot betegségnek tekinti. A fogyatékkal élők kizárása az iskolákból a társadalomból való kirekesztéshez vezet

– mondta Corinna Rüffer, a Zöldek fogyatékkal élőkért felelős képviselője.

Jens Brandenburg parlamenti államtitkár egyszerűen csak embertelennek nevezte Höcke megjegyzéseit.

Jürgen Dusel, a szövetségi kormány fogyatékossággal élő személyekért felelős biztosa rámutatott, hogy Németországnak különleges felelőssége van a fogyatékkal élők nácik általi szisztematikus tömeges gyilkosságok miatt.

Ezért fontos számomra, hogy világossá tegyem, az inklúzió nem ideológiai projektről szól, hanem az alapvető alapjogok, az emberi méltóság, a személyiség kibontakoztatása és a törvény előtti egyenlőség megvalósításáról

– fogalmazott.

Björn Höcke egyébként anno azzal tudott szert tenni egy kis hírnévre, hogy szégyenletes emlékműnek nevezte a második világháborúban legyilkolt európai zsidók előtt tisztelgő berlini emlékművet. Ezt követően pedig alkotmányvédelmi, azaz titkosszolgálati megfigyelés alá vették a német szövetségi parlament akkori legnagyobb ellenzéki pártjának számító, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik platformját.

Egyre erősebb a szélsőjobb Németországban

A jelenlegi felmérések szerint az AfD messze a legerősebb erő Türingiában, 34 százalékos támogatottsággal. Az ellenzéki politikus Höcke az interjúban kijelentette, hogy a következő, 2024 őszén esedékes választások után szeretne a tartomány kormányfője lenni. 

Ez azonban valószínűtlennek tűnik, mivel a tartományi parlamentben egyetlen más párt sem működik együtt az AfD-vel. A türingiai AfD-t 2021 óta figyeli az állami belügyi hírszerző szolgálat, mert szélsőjobboldalinak minősítették őket.