A háború alkalmas időszak a szovjet jelképek cseréjére?

Az ukránok mindig keresik a módját annak, hogyan mutassanak középső ujjat Oroszországnak. Ennek jegyében alakították át a főváros, Kijev, monumentális jelképét, a Haza emlékművét.

A Dnyeper jobb partján állították fel még 1981-ben, egy dombtetőn, arccal kelet felé. A jobb kezében egy tizenhat méteres kardot, a balban egy nyolcméteres pajzsot tart. Ez utóbbival volt gond: a pajzson a sarló és a kalapács, a Szovjetunió emblémájaként emlékezetes jelkép, a parasztság és a munkásosztály szimbóluma volt látható – idézte fel a Politico.

A címert lebontották, és helyére Ukrajna jelképe, a háromágú szigony került.

Az orosz külügyminisztérium elítélte a szimbólumok cseréjét, az ukrán kulturális minisztérium azonban védelmébe vette a gyökeres módosítást. „Hiszünk abban, hogy a változás kultúránk és identitásunk újjáélesztésének kezdete, illetve a szovjet/orosz szimbólumok és narratívák végleges elutasítása” – érvelt a tárca.

A szovjet uralom szimbólumának eltávolításról július elején döntött az ukrán kormány. A közvélemény igényli a „szovjetizáció” nyomainak eltüntetését – érvelt Olekszandr Tkacsenko, aki akkor még Ukrajna kulturális minisztere volt. Azt mondta: online szavazáson a válaszadók 85 százaléka támogatta a gyökeres változást.

Tékozlás

Nem sokkal később Tkacsenko lemondott, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök takarékosságra szólította fel. A miniszter ugyanis több nagy horderejű és költséges projekt támogatója volt.

A jelképcserét pazarlásnak tartja Viktor Prilipenko is. Az orvos szerint csapásmérő eszközök hiányoznak a fronton, ezért a fölösleges kiadások hátrányosan befolyásolják a katonák harci morálját. „Ez nem egy utca filléres átnevezése”, mert a változtatás „több millió hrivnyába kerül”.

Az adófizetők helyett egy nagyvállalat finanszírozta a munkálatokat – közölték.

És akkor bármire el lehet költeni? – replikázott egy kijevi fogorvos, aki maga vásárol ellátmányt az ukrán katonák számára. Diana Stavszka szerint ekkora összegből kétezer drónt vagy kétszáznegyven mesterlövészpuskát vehettek volna.

A bűnbak

A túlzott kormányzati kiadások miatti közfelháborodást követően Zelenszkij július 20-án felszólította a kormányt, hogy menessze Tkacsenkót.

„A múzeumok, kulturális központok, jelképek, tévésorozatok fontosak, de most más prioritások vannak. Az államnak a védelmi szükségletekre kell összpontosítania a figyelmét” – tudatta Zelenszkij, aki egykor maga is tévésztár volt.

Tkacsenko saját elmondása szerint még azelőtt lemondott, hogy az elnök sürgette volna kirúgását. Az utolsó pillanatig dacosan védte nézetét:

Egyesek szerint háborúban nem kell a kultúrára költeni. De akkor miért harcolunk? Nem a kultúránkért, az identitásunkért, a nyelvünkért és a történelmünkért harcolunk? A kultúra a háború alatt ugyanolyan fontos, mint a drónok

– áll nyilatkozatában, amelyet ugyanazon a napon tett közzé, amikor az ukrán parlament jóváhagyta felmentését.

Lenin sem úszta meg

A háromágú szigonyt a Rinat Ahmetov, Ukrajna leggazdagabb üzletemberéhez, a Sahtar Doneck fociklub tulajdonosához tartozó óriáscég készíti, amely a projekt egyik pénzügyi partnere – tette közzé a kulturális minisztérium.

A szigonyhoz szükséges acélt egy helyi kohóból tervezték beszerezni, az utolsó pillanatban azonban közölték, hogy európai importból származó nyersanyaggal kell helyettesíteni, mert a hazai acél nem felel meg a műszaki követelményeknek.

A Zaporizssztal tiltakozott a döntés ellen, és azt állította, hogy termékük tökéletesen alkalmas a feladatra.

Úgy véljük, hogy ilyen fenséges emlékműveken az Ukrajnában előállított acélt kellene az agresszióval szembeni ellenállás jelképeként felhasználni

– írta a cég közleményében.

Korábban Lenin sem úszta meg az átalakítást.

A monument to Lenin transformed into a statue of Darth Vader in Odesa, Ukraine. pic.twitter.com/EfFHYWW7wB

— Visegrád 24 (@visegrad24) August 5, 2023

Odesszai szobrából Darth Vadert varázsoltak még 2015-ben, nem sokkal a Krím elcsatolása után.

(Borítókép: Ukrinform / NurPhoto / Getty Images)