Egy orosz tisztviselő megerősítette Prigozsin halálát

Tíz halottja van a Moszkvától északra lezuhant magánrepülőgépnek – az orosz polgári légi közlekedési hatóság szerint Jevgenyij Prigozsin is szerepelt az utaslistán – írja a Sky News. A RIA Novosztyi orosz híroldal szerint eddig nyolc holttestet találtak meg a baleset helyszínén.

Információikat az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál is megerősíti, amely szintén arról írt, hogy a fedélzeten ott lehetett a Wagner-vezér. Az incidens Tver városában történt.

A légvédelem likvidálhatta a gépet

A Moscow Times az X-en (korábban Twitter) posztolt a történtekről, azt állítva, hogy a gép utaslistáján rajta volt Jevgenyij Prigozsin is. Az orosz katasztrófavédelmi minisztérium előzetes tájékoztatása szerint a fedélzeten tartózkodók mindannyian meghaltak – tették hozzá.

Az X-re felkerültek videók és képek is, amelyeken állítólag a lezuhant gép roncsai láthatók, fontos azonban megjegyezni, hogy egyelőre egyik felvételt sem sikerült megbízható, semleges forrásból ellenőrizni.

A Meduza független orosz hírportál a Grey Zone Telegram-csatornára hivatkozva azt állítja, hogy Prigozsin magángépét a légvédelem lőtte le. Ezt az információt hivatalosan még nem erősítették meg. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség vizsgálatot indít az ügyben. Többek között azt is vizsgálják, Prigozsin vajon a gépen volt-e. 

A teljes parancsnoki állomány a gépen lehetett

A Flash X-csatorna szerint két, Prigozsin tulajdonában lévő gép is repült egymás mögött, melyek közül a második Moszkva felett megfordult, és a repülőtér felé vette az irányt. Értesüléseik szerint nemcsak a Wagner-vezér, de a magánhadsereg egyik parancsnoka, Dmitrij Utkin is a fedélzeten tartózkodott. A Flightradar szerint a gép Bakuba ment volna tovább. 

A Bellingcat oknyomozó portál egyik munkatársa arról posztolt X-en, egyes orosz bloggerek tagadják, hogy a másik gépen lett volna a Wagner-vezér.

Andrij Zaharov, a BBC orosz újságírója is posztolt Telegramon. Mint írta, „ma valóban Oroszországba repült Afrikából és a Wagner-csoport teljes parancsnoki állománya vele volt”. Hozzátette, hogy „csoda lenne, ha a másik gépen ült volna”.

Egy orosz tisztviselő megerősítette Prigozsin halálát

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja Telegram-csatornáján azt írta, 

épp most beszéltem a Wagner parancsnokaival, akik megerősítették, hogy Jevgenyij Prigozsin és Dmitrij Utkin halálának tényét.

A hírt egy Wagner-párti csatorna is megerősítette. 

Ha Prigozsin meghalt, a Wagner-csoport elindul Moszkva felé

Egy másik Wagnerhez közel álló csatorna arról írt Telegramon, hogy amennyiben a Prigozsin haláláról szóló híresztelések beigazolódnak, megszervezik a második „Igazság Menetet”, és elindulnak Moszkva felé, ugyanis úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kreml keze is benne van a dologban. Az erről készült képernyőfotót Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója osztotta meg X-en (korábban Twitter).

Mit lehet tudni Prigozsin gépéről?

A Telegram-csatornákon terjedő találgatások szerint a lezuhant repülőgép egy Embraer Legacy típusú repülőgép volt, RA–02795 lajstromjellel – írja a BBC, megjegyezve, hogy a Flightradar adataiból nem derül ki, honnan indult a gép.

A repülőgép az Autolex Transport nevén van nyilvántartva, amelyet az amerikai kormány Jevgenyij Prigozsinhoz köt. A repülőgép repülési adataihoz ideiglenesen nem lehet hozzáférni a Flightradaron.

Az elmúlt hónapokban azonban többször is járt Moszkvában és Szentpéterváron is, illetve onnan vissza is repült, emellett a belorusz helyi média is lefényképezte a Wagner-csoport feltételezett székhelye közelében.

Lázadást indított Moszkva ellen a Wagner-vezér

Jevgenyij Prigozsin, az orosz oldalon küzdő és a bahmuti csatában döntő győzelmet elérő Wagner-csoport vezetője június végén bejelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium ellen vonulnak, miután rakétatámadás érte őket az orosz hadvezetés parancsára. Prigozsin embereivel Moszkva felé indult el Rosztov-na-Donún át. 

A zsoldosok zendülésének végül egy paktum vetett véget, amely elvileg garantálta, hogy Prigozsin és a Wagner vezetése Belaruszba távozik, a zsoldosok nagy része pedig a hivatalos orosz hadsereghez csatlakozik. Az előbbi a jelek szerint nem valósult meg. Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök pár nappal az események után sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között kijelentette, nem tudja, hol van Prigozsin, de az biztos, hogy nem Belaruszban.

Vlagyimir Putyin a lázadás után beszédet mondott, és kijelentette, hogy a zendülés szervezőit bíróság elé fogják állítani, mert bűncselekményt követtek el, amelynek célja Oroszország meggyengítése volt. Az orosz elnök mondandójában azt állította, hogy  Ukrajnának köze volt az eseményekhez, és a felkelést bosszúnak nevezte a sikertelen ellentámadásukért.

Az orosz elnök emellett köszönetet mondott a Wagner-tisztviselőknek is, akik „helyesen döntöttek, amikor megálltak és visszafordultak, hogy megakadályozzák a vérontást”. Putyin hozzátette: a Wagner-zsoldosok többsége „hazafi”, akiket a lázadás szervezői „kihasználtak”. Putyin szerint a felkelés „kudarcra volt ítélve”, és „szervezői, még ha el is vesztették a jó és rossz iránti érzéküket, ezt nem tudták volna nem észrevenni”.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Jevgenyij Prigozsin 2023. június 24-én. Fotó: Handout / AFP)