Erőszakos bandák tartják rettegés alatt a világ legnagyobb menekülttáborát

2023.08.25. 14:53
Egy táborlakó, Modina Khatun nyilatkozott a BBC-nek a Cox's Bazaarban található bangladesi menekülttáborban történtekről. Erőszakos bandatagok lövöldözéseitől nem tudnak aludni a félelemtől a menekültek.

A rohingya menekülteknek hat éve ad otthont a bangladesi menekülttábor. Még 2017-ben érkeztek kábítószercsempész és emberkereskedő bandák, akik érkezésük óta pokollá teszik a táborban élők mindennapjait – írja a BBC News.

2022-ben 40 halálos áldozatot követeltek az erőszakos cselekményeik, akik között ott volt Modina Khatun férje is.

Ő tavaly júniusban vesztette életét, miután két banda kereszttüzébe keveredett, és halálos sebet szerzett.

A tragédia azért következhetett be, mert önként jelentkezett éjjeli járőrnek, ami bevált szokássá vált a táborban a bandák érkezése óta. 

A lakók frusztráltak és tehetetlenek a BBC információ szerint, amit a bandák ki is használnak. Ezek közé tartozik az Arajáni Rohingya üdvhadsereg, a Rohingya Szolidáris Szervezet, valamint a Munna banda. 

A mianmari hadsereg elől menekültünk, hogy megmentsük az életünket. Aligha gondoltam volna, hogy a férjemet a táborunkban megöli egy másik rohingya. Éjszaka nem tudok aludni. El akarjuk hagyni a tábort. Nem tudom, mit tartogat számomra és a fiaim számára a jövő

– nyilatkozta a 31 éves nő.

Az ukrajnai háború miatt nem kapnak elég figyelmet az ENSZ-től

A bangladesi hatóságok egyre nyugtalanabbak a rohingya menekültek helyzetével kapcsolatban, de az ENSZ és egyéb segélyszervezetek támogatására nem igazán számíthatnak, tekintve, hogy az ő figyelmük az orosz–ukrán konfliktusra szegeződik.

Az eddigi 12 dolláros élelmiszer-utalvány 8 dollárra csökkent személyenként. A menekültek nem tudnak örülni ennek, hiszen életkörülményeik egyre inkább romlanak, ami a bandáknak csak kedvez. 

Hat évvel azután, hogy világszerte dicséretet kapott a rohingya menekültek befogadásáért, Banglades most hatalmas dilemmával néz szembe. A külföldi segélyek csökkenésével Dhaka azt mondja, hogy egyre több saját forrást fordít a táborok irányítására. Ugyanakkor a romló biztonsági helyzet riadalmat kelt, az özvegyek pedig továbbra is rémálomban élnek.