Orosz rulettet játszanak a nyugati cégek Putyinnal

Az elmúlt hetekben két, Oroszországban működő nyugati cég ingatlanjait helyezték az orosz állami vagyonkezelő ellenőrzése alá. A dán sörgyártó, a Carlsberg és a francia élelmiszeripari vállalat, a Danone az első áldozatai Putyin új, külföldi tőkét érintő megközelítésének. A burkolt államosításról mindkét cég csak visszafogott sajtóközleményeket tett közzé.

Ez csak egy újabb állomása annak a folyamatnak, amely még áprilisban kezdődött a nyugati Uniper és Fortum energiacégek – orosz álláspont szerint – „ideiglenes” állami irányítás alá szervezésével.

Vlagyimir Putyin azért tartotta szükségesnek ezeket az államosításokat, mert szerinte az érintett vállalatok vezetése megpróbált nyomást gyakorolni az orosz polgárokra. De az elnök hozzátette, az orosz vezetés nagyon barátságos azokkal a partnerekkel, amelyek nem akarják elhagyni Oroszországot.

Azok a cégek, amelyek továbbra is jelen vannak az orosz piacon, azt mondják, nem is olyan egyszerű kivonulni. Sokan az eszközeiket és a technológiájukat féltik az orosz államtól, mások attól tartanak, hogy jól felépített márkájukkal esetleg visszaélne Oroszország.

Az igazság az, hogy a nyugati üzleti szereplők számára nincs jó döntés, a maradással feldühítik a távozást követelő háborúellenes aktivistákat, a kivonulással pedig azt kockáztatják, hogy a fáradságos munkával összerakott üzletük egyik napról a másikra az oligarchák személyes vagyona lesz.

Putyin túszként kezeli a külföldi befektetőket

– mondta Andrij Onoprijenko, egy Oroszországban tevékenykedő nyugati cégeket nyomon követő ukrán ügynökség igazgatója a Politicónak.

Lelépni sem olyan egyszerű, mert ezt az oroszok nehezített bürokratikus eljárásokkal szinte a végtelenségig húzhatják. Azon vállalatok esetében, amelyek az orosz gazdasági minisztérium látókörébe tartoznak, létezik egy testület, melyhez távozásuk esetén fordulniuk kell. Ez a Külföldi Befektetések Tanácsadó Testülete, amelyhez be kell nyújtani az ország elhagyását kérelmező formanyomtatványt.

A testület azonban havonta csak háromszor ülésezik, és akkor is csak néhány kérvényről döntenek, a többieknek pedig szépen sorban várakozniuk kell. A dolog iróniája, hogy 1994-ben ezt a testületet éppen azért hozták létre, hogy bevonzzák a külföldi befektetőket, akik a Szovjetunió széthullását követő években még igencsak vonakodtak vállalkozást alapítani az Orosz Föderációban. 

Kína lehet az államosítások nyertese

A nyugati cégek kivonulása vagy államosítása azt jelentené, hogy Oroszországnak új külföldi befektetőkre lenne szüksége. Ezt a vákuumot Kína és azok az országok készek betölteni, amelyek nem sújtották szankciókkal Putyin háborúja miatt Moszkvát.

Erre a folyamatra utal az is, ahogyan a kínai bankok agresszívan nyomulnak az orosz piacon. A Bank of China például 400 százalékos növekedést ért el Oroszországban tavaly. Amennyiben az osztrák Raiffeisen és az olasz UniCredit is elmenekül a szankciók sújtotta országból, a kínai pénzintézetek piaci részesedése még nagyobb lehet, és

Viszont a benyomuló kínai vállalatoknak azért elég nagyot kell ugraniuk, hogy betöltsék az űrt az egyes szektorokból távozó nyugati cégek után. Elsősorban olyan területeken van érdeklődés, mint az elektronika, dróngyártás és az elektromosautó-gyártás. A gond az, hogy ezek a kínai vállalatok ugyan nincsenek rajta a nyugati szankciós listákon, viszont olyan termékeket állítanak elő, amelyek egyértelműen támogatják az orosz háborús erőfeszítéseket.

(Borítókép: Az Aviapark bevásárlópözpont Moszkvában 2023. július 12-én. Fotó: Contributor / Getty Images)