Szijjártó Péter: Ha valaki kiáll az azonnali tűzszünet mellett, rögtön orosz kémnek, Putyin barátjának bélyegzik
További Külföld cikkek
- Molotov-koktélt dobtak egy zsinagógának Varsóban
- Órákon belül elszabadulhat a pokol, ha az ENSZ népirtásnak minősíti a srebrenicai vérfürdőt
- Jordána közölte: élelmiszert szállító konvojt támadtak meg izraeli telepesek
- Die Welt: Magyarország és Szlovákia fegyvereket ad Ukrajnának, de Orbán Viktort „orosz tengeralattjáróként” emlegetik
- A gyártó elismerte: ritka mellékhatást okoz az egyik koronavírus-vakcina
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bledi Stratégiai Fórum panelbeszélgetésén kijelentette, hogy az EU napjainkban nincs jó formában, az utóbbi években sokat gyengült a biztonság, a gazdaság és az energiaellátás garantálásának területén is.
Leszögezte, ez a helyzet nem a semmiből állt elő, hanem különböző, elhibázott vagy elmaradt döntések nyomán jött létre.
Kiemelte, hogy az EU külügyi tanácsa a távoli fegyveres konfliktusok esetében általában béketárgyalást sürget a szemben álló felek között, azonban most, amikor a kontinensen dúl háború, sajnos nem ezt az álláspontot képviseli a blokk annak ellenére sem, hogy immár másfél éve nem sikerült közelebb kerülni a békéhez.
Ha valaki kiáll az azonnali tűzszünet és béketárgyalások mellett, akkor rögtön elítélik, és orosz kémnek, a Kreml propagandistájának, Putyin barátjának bélyegzik
– fogalmazott.
Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta, hogy 2010-ben az Európai Unió részesedése a világ GDP-jéből még 22 százalék volt, míg Kínáé 9 százalék, de mára fordult a helyzet, és Kínáé 18, az EU-é pedig 17 százalék.
A kínai gazdaságra szükség van
Hibásnak nevezte az európai–kínai gazdasági kötelékek egyesek által kívánatosnak tartott elvágását, az úgynevezett kockázatmentesítést.
„Úgy gondolom, hogy a valódi kockázat maga a kockázatmentesítés. Ugyanis nem az jelent kockázatot, ha együttműködünk egy gyorsan felemelkedő gazdasággal, hanem az, ha elvágjuk magunkat attól” – közölte.
Hozzátette, hogy a Kínával folytatott erős gazdasági együttműködés nagyban hozzájárulhat az EU gazdasági növekedéséhez.
A miniszter az energiabiztonságra kitérve figyelmeztetett, hogy az ellátásra nem dogmatikus, ideológiai vagy politikai, hanem tisztán fizikai kérdésként kell tekinteni.
Fontos az EU bővítésének felgyorsítása
Közölte, mindhárom felsorolt szempontból fontos az EU bővítésének felgyorsítása. „Tegnap 2030-at hallottunk. Rendben, de miért nem holnap? Mi tart vissza bennünket attól, hogy azt mondjuk, most kell felvenni minden nyugat-balkáni tagjelöltet az EU-ba ahelyett, hogy várnánk 2030-ig?” – tette fel a kérdést.
A Nyugat-Balkánnal nagyobbak, erősebbek lennénk. Nagyobb tér lenne a gazdasági együttműködésre. Az energiabiztonság perspektívájából nézve ma ez a legfontosabb tranzitútvonal, ráadásul a bővítéssel indokolatlanná válna a más szereplők szándékaival kapcsolatos sírás
– mondta.
„A reformoknak észszerűségen, józan észen kell alapulnia, a bővítésnek a napirend elején kell lennie, és olyan gyorsan kell lezajlania, amennyire csak lehetséges” – összegzett.
Szijjártó Péter kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy jelenleg az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva, ezért sem tűr halasztást az előrelépés a csatlakozási eljárásban.
A miniszter bírálta és szégyenteljesnek nevezte azt is, hogy Bulgária és Románia még mindig nem léphetett be a schengeni övezetbe.