Tarjányi Péter: Prigozsin már azzal aláírta a halálos ítéletét, hogy visszafordult

Nem érte meglepetésként a Wagner-vezér halálának híre Tarjányi Pétert. A biztonságpolitikai szakértő az Index Frontvonal című műsorában azt mondta, Jevgenyij Prigozsin három súlyos hibát is elkövetett, amely végül a gépe lezuhanásához vezetett:

1. egyrészt, hogy elindult Moszkva felé, hogy puccsot hajtson végre,
2. másrészt, hogy megállt útközben,
3. harmadrészt pedig abban hibázott, hogy hitt Vlagyimir Putyinnak, amikor ezek után az orosz elnök még békét ígért számára. 

Tarjányi szerint Prigozsinék „nagyon elmértek valamit”, amikor azt hitték, hogy valóban megbocsátanak nekik a lázadásuk miatt. Erre szerinte Putyinnak nem is volt igazán lehetősége, mert az orosz társadalom erős vezetőkhöz van szoktatva, akik ha gyengeséget mutatnak, megbuknak, ezért egy ilyen cselekedet nem maradhatott megtorlás nélkül.

Éppen ezért nem hisz azokban az összeesküvés-elméletekben sem, amelyek arról szólnak, hogy Prigozsin halálát csupán megjátszották, hogy így menekítsék ki külföldre, közben pedig Putyin renoméját is megóvják. Tarjányi úgy látja, ilyen kockázatot az orosz elnök szinte biztosan nem vállalhatott egykori szövetségese miatt. 

Szerinte onnantól kezdve, hogy a Wagner-vezér eldöntötte, hogy elindul Moszkva felé, már nem lett volna szabad volna visszafordulnia, ezzel ugyanis aláírta a halálos ítéletét. Tarjányi úgy látja, ha sikerült volna egy időre elfoglalnia az orosz fővárost a zsoldoshadseregével, megtartani ugyan akkor sem lett volna képes, de jobb alkupozícióban lett volna Putyinnal szemben. 

Meghalt a király, éljen a király!

A hírek szerint Prigozsin halála után az orosz elnök kötelező eskütételt vezetett bea Wagner és más katonai magánvállalkozók alkalmazottai számára. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez nem csak egy szimbolikus gesztus, hiszen a korábban történtek miatt bár amnesztiát kaptak a harcosok, de ha a jövőben valaki közülük ismét fellázadna, az a legsúlyosabb következményekkel találná szemben magát. Ezt pedig most egy jogi dokumentumban is vállalták. 

Tarjányi szerint a Wagner-katonák szolgálatára nagy szüksége lenne Putyinnak Afrikában és az ukrajnai fronton is, de az orosz katonai vezetésnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy kik hajlandók követni a parancsokat. Akik aláírják a hűségesküt, miközben a televízióban éppen Prigozsin gépének roncsait mutogatják, azok elkötelezik magukat az új vezetés felé. 

Kettős magyar beszéd

Az adásban szóba került Novák Katalin kijevi látogatása is, amely során a köztársasági elnök ismét találkozott  Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Tarjányi úgy látja, a találkozó jelentőséggel bírt, mert a magyar–ukrán diplomáciai kapcsolatok már a háború előtt sem voltak túl jók, azóta pedig csak mélyebbre süllyedtek, az ilyen események pedig segítik a két ország közötti kapcsolat helyreállítását. 

Fontos mozzanatnak tartotta, hogy Novák Katalin inváziónak nevezte az oroszok által indított háborút, ezzel ugyanis szerinte hitet tett az ukránok igazsága mellett, miszerint ők a hazájuk megvédése érdekében harcolnak, hogy visszaszerezzék a tőlük elfoglalt területeket. 

Tarjányi ugyanakkor megjegyezte azt is, szerinte a magyar fél kettős beszédet folytat, mert amíg a köztársasági elnök határozottan kiáll Ukrajna területi integritása mellett, addig a kormányzat már kevésbé fogalmaz sarkosan ebben a kérdésben. A biztonságpolitikai szakértő szerint ezt az ellentmondást ideje lenne feloldani, és Orbán Viktornak is találkoznia kellene az ukrán elnökkel, lenne ugyanis miről beszélniük egymással. Ez szerinte a viták ellenére mindkét ország számára megnyugvást hozna, és előrelépést jelentene a jövőbeni kapcsolatok javítása érdekében. 

A Frontvonal korábbi adásait ide kattintva tudja visszanézni.

(Borítókép: Tarjányi Péter. Fotó: Lapat Lili / Index)