Az orosz elvándorlás következménye: csökkenő életszínvonal, hanyatló gazdaság

A háború robbanásszerű kivándorlási hullámot generált Oroszországban, és egyre világosabb, hogy igencsak hátrányosan fogja befolyásolni a gazdaságot. Egyes becslések szerint egymillió ember távozott hazájából, és elsősorban a vagyonos elit menekült el.

Az elvándorlás rekordszintű munkaerőhiányt eredményezett: a Moscow Times szerint júliusban az ipari cégek 42 százaléka nélkülözött kellő számú alkalmazottat – szemben az áprilisi 35 százalékkal.

Az Oroszországból elvándorlók összetétele arra utal, hogy a legjobbak és legokosabbak hagyják el hazájukat. A nyugati szankciók sorozata sokakat gazdasági okokból késztetett távozásra, a katonai szolgálat alóli kibújás pedig a fiatal férfiakat ösztönözte menekülésre.

A 2022 februárja óta távozottak túlnyomó többsége, 86 százaléka 45 év alatti, négyötöde pedig legalább főiskolai végzettséggel rendelkezik. A Kreml illetékese szerint már tavaly legkevesebb százezer informatikus költözött el Oroszországból.

Tehetős kivándorlók

Minden jel szerint elsősorban a vagyonosabbak szedték a sátorfájukat.

A magasan képzett szakemberek elvándorlása nem tesz jót az orosz gazdaságnak, kivált hosszabb távon. Az agyelszívás más volt szovjet tagköztársaságok szintjére fogja csökkenteni az életszínvonalat Oroszországban.

A munkaerőhiányt pótló migráció nélkül, a csökkenő születési rátával párosulva, az orosz gazdaság az előrejelzések szerint zsugorodni fog – írja a Business Insider.

Indonézia megelőzi Oroszországot

Indonézia vásárlóerő-paritáson mért GDP-je 2026-ban lehagyja Oroszországot – az Atlantic Council számításai szerint. Ez mindenképpen bekövetkezett volna, de két évvel később, ha Putyin nem indított volna háborút. A vásárlóerő-paritást, a PPP-t alapul véve a világ hatodik és hetedik legnagyobb gazdasága cserél helyet három év múlva.

Az orosz GDP alakulását befolyásolják a fejlett technológiákhoz való hozzáférést korlátozó nyugati szankciók is. Indonézia és Oroszország összehasonlításának közös nevezője a munkaerőpiac alakulása.

Oroszország lecsúszását és Indonézia felemelkedését jobbára ugyanaz a tényező alakítja: maguk az emberek. Oroszország akut agyelszívásban szenved, míg Indonézia munkaerő-állománya növekszik

– állapították meg az amerikai agytröszt elemzői, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a szakképzett indonéz munkaerő gyarapodása, illetve a hasonló képességű orosz munkaerő zsugorodása váltja ki a sorrend változását.

„A világ gazdasági súlypontja eltolódik” – szögezte le az Atlantic Council.

Következésképpen Kína felfigyel Indonézia növekvő költési kapacitásaira, ezáltal szorosabbá válik a két ázsiai ország kapcsolata. Ez szintén ronthatja Oroszország fejlődési kilátásait, amely a háború kezdete óta egyre inkább függ a Pekinggel folytatott kereskedelemtől.

(Borítókép: Emberek sétálnak Moszkva központjában 2023. június 16-án. Fotó:  Natalia KOLESNIKOVA / AFP)