Kiegyeztek a drogkartellekkel, új csúcson a kokaintermelés Kolumbiában
További Külföld cikkek
- Letartóztattak egy boszniai minisztert, miután durva vádak érték őt
- Meghalt a szlovén Alpokban eltűnt magyar túrázó
- Amikor karácsonykor együtt fociztak a lövészárkok között az ellenséges katonák
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadást hajthattak végre ellenük
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) szerint a várható kokalevél-termelés 24 százalékkal nőtt Kolumbiában 2021-óta. A kokalevél a kokain fő összetevője, a dél-amerikai ország régóta az illegális kábítószerelső számú előállítója. Az országban a széles körű szegénység miatt sokszor nincs is más választásuk a gazdáknak, mint a tiltott szer hozzávalójának kultiválása, hiszen más növény termesztéséből nem tudnának megélni.
A jelentésből az is kiderül, hogy a kokacserjékkel beültetett terület 13 százalékkal nőtt a tavalyelőtti adathoz képest. A legnagyobb növekedést Kolumbia határ menti területein regisztrálták. A kokaültetvények csaknem kétharmada azEcuadorral határos Nariño és Putumayo tartományokban, valamint a venezuelai határon fekvő Norte de Santanderben található. A Peruval és Ecuadorral közös határon fekvő Putumayo tartományban összesen 77 százalékkal nőtt a kokatermesztés egy év alatt.
Aggasztó, hogy minden évben növekszik a kokatermesztés az országban
– nyilatkozta az UNODC regionális kirendeltségének igazgatója, Candice Welsch a BBC-nek.
A kormányzat nem akar többé harcolni
Vannak azonban, akik még mindig tagadásban élnek, például Kolumbia igazságügyi minisztere, Néstor Osuna. A 61 éves politikus szerint az országban éppen „ellaposodik a görbe”, és a növekedés mértéke sokkal alacsonyabb, mint 2021-ben.
Kolumbia újonnan azzal a forradalmi megoldással próbálja megfékezni a drogkartellek tevékenységét, hogy egyszerűen nem lép fel ellenük. Gustavo Petro kolumbiai elnök szombaton még a karibi és latin-amerikai térség államfőit is felszólította, hogy forduljanak el a drogfogyasztás elleni küzdelem militarizált megközelítésétől, és tekintsék azt inkább közegészségügyi kérdésnek.
„Itt az ideje, hogy újjáépítsük a reményt, és ne ismételjük meg a véres és kegyetlen háborúkat. A »drogellenes háború« elnevezés rossz, hiszen a kábítószert katonai problémának tekinti, nem pedig a társadalom egészségügyi gondjának” – mondta Gustavo Petro elnök a Caliban megrendezett kábítószerügyi konferencián.
A drogkartellek elleni küzdelemnek jelenleg nincs jobb alternatívája, mint a drogprevenció és a kormányzati erőszak.
Azonban az enyhe fellépés Kolumbiában egyelőre nem úgy tűnik, hogy működne. A határozott lépéseket viszont sokszor az a kritika éri, hogy amint a hivatalos szervek lecsapnak egy drogterjesztő hálózatra, valahol máshol felbukkan egy másik, ami betölti az űrt. Ez az úgynevezett „léggömbhatás”, ugyanis a jelenség hasonlít arra, mint amikor egy lufit összeszorítunk, és a levegő átszökik a ballonnak arra a részére, amit éppen nem fogunk.
Mióta az ENSZ 2001-ben megkezdte megfigyelő tevékenységét a latin-amerikai országban, a 2022-es jelentésben volt a legmagasabb a kokacserjével beültetett terület nagysága és az éves várható kokatermelés mértéke. Kolumbia egyébként a világ kokaintermelésének 60 százalékát adja, őt követi Peru és Bolívia.
(Borítókép: Esteban Vanegas / Bloomberg / Getty Images)