Újabb villámháborút kaptunk a nyakunkba
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
Májusban már úgy tűnt, lezárulhat napjaink egyik legrégebb óta húzódó fegyveres konfliktusa. Az örmény miniszterelnök bejelentette: kész elismerni Azerbajdzsán területi integritását, amely magában foglalja a két ország által régóta vitatott területnek számító Hegyi-Karabahot is azzal a feltétellel, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát.
Minden jel szerint ez nem következett be. A mostani offenzívában több tucatnyian vesztették életüket, köztük két civil, és sok a polgári sebesült is. Ugyanakkor az egyik hegyi-karabahi vezető némileg túlzóan úgy fogalmazott: majdnem száz embert öltek meg, és százak sebesültek meg az azeri hadműveletben. Ezzel szemben az azeri védelmi minisztérium szerint csak örmény fegyveresek katonai felszerelését – katonai járműveiket, tüzérségi és légvédelmi rakétaberendezéseiket – „semlegesítették”.
Hegyi-Karabah birtoklásáért a Szovjetunió felbomlása után indultak harcba az örmények és az azeriek. Az első hegyi-karabahi háború 1991 őszén tört ki, majd a csatározások újra és újra fellángoltak.
A hadban álló felek legutóbb 2020 novemberében kötöttek tűzszüneti megállapodást, amit kétezer orosz békefenntartó volt hivatott ellenőrizni. Oroszországot azonban másfél éve az ukrajnai front köti le, ezért a békefenntartók száma és visszatartóereje apadt.
Tavaly ősszel csak nemzetközi közvetítéssel sikerült lehűteni a kedélyeket a térségben, idén júliusban azonban már felsejlettek egy új háború előjelei.
Az azeri vezetés ezúttal is bejelentette, hogy készen áll a tárgyalásokra azzal a feltétellel, hogy az „illegális örmény alakulatok kitűzik a fehér zászlót”, és feloszlatják „illegális rezsimjüket”. Az ultimátumból egyértelműen kiderül: Baku célja a hegyvidéki enklávé meghódítása.
Etnikai tisztogatás
„Etnikai tisztogatást” célzó szárazföldi hadművelet indításával vádolta Azerbajdzsánt Nikol Pasinjan örmény kormányfő. Országuk reakciójában csalódott honfitársai százai tüntettek Jerevánban a parlament előtt, összecsaptak a rendőrökkel, saját vezetőiket pedig hazaárulóknak nevezték, és a lemondásukat követelték.
Haladéktalanul fejezze be a katonai akciót – erre szólította fel Ilham Alijev azeri elnököt az orosz külügyminisztérium és Antony Blinken amerikai külügyminiszter egyaránt. Azerbajdzsán készen áll a tárgyalásokra Jevlakhban, Karabah székhelyétől, Hankenditől száz kilométerre északra – közölte az azeri vezetés. Hankendi örmény neve az első háborúból emlékezetes Sztyepanakert. Azeri források Alijevet idézik, aki állítólag azt mondta: Baku csak akkor fogja leállítani hegyi-karabahi terrorellenes hadműveletét, ha az örmény alakulatok leteszik a fegyvert.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki az elmúlt hónapokban az Örményországgal és Azerbajdzsánnal folytatott tárgyalásokat vezette, a Politico szerint „lesújtónak” nevezte a kiújult harcokról szóló híreket, és követelte az azeri katonai akciók leállítását, „hogy lehetővé váljon a valódi párbeszéd Baku és a karabahi örmények között”.
A becslések szerint 120 ezer örmény nemzetiségű lakos él a hegyvidéki enklávéban.
Orosz katonák félezer civilt menekítettek ki a legveszélyeztetettebb területekről.
Nagyszabású offenzíva
Azerbajdzsán az elmúlt kilenc hónapban gyakorlatilag lezárta az Örményországból az enklávéba vezető egyetlen útvonalat, a Lacini-folyosót. Az újabb összecsapások szeptember 19-én törtek ki. Ekkor hatan haltak meg – köztük négy rendőr – mert két taposóaknára léptek.
Felzúgtak a légiriadót jelző szirénák, Hankediben/Sztyepanakertben pedig tüzérségi ütegek lövései hallatszottak. Az azeri hadsereg „rakétatüzérségi csapásokkal a teljes érintkezési vonalon megsértette a tűzszünetet” – állították a szakadár örmények védelmi tisztviselői.
Mások „nagyszabású katonai offenzíváról” számoltak be, bár a későbbi jelentések szerint a tűz intenzitása csökkent.
Nem civileket és lakóépületeket céloznak, „kizárólag legális katonai célpontokat tesznek harcképtelenné a nagy pontosságú fegyverek” – állítja az azeri védelmi minisztérium, amely az örmény erőket azzal vádolta, hogy „rendszeres ágyúzással” támadták az azeri állásokat. Válaszul kénytelenek voltak „terrorellenes akciót indítani az örmény fegyveres erők alakulatainak lefegyverzése és területeinkről való kivonásának biztosítása érdekében”.
Jereván távolodik Moszkvától, Baku közeledik Ankarához
Az örmény miniszterelnök cáfolta, hogy országa katonái érintettek lennének a hegyi-karabahi összecsapásokban. Az orosz külügyminisztérium csak percekkel korábban értesült az azeri offenzíváról. A szemben álló feleket Moszkva arra szólította fel, hogy tartsák tiszteletben a három éve aláírt tűzszüneti megállapodást.
A harcok azonnali beszüntetését, továbbá a „2020-as tűzszünet és a nemzetközi humanitárius jog elveinek szigorúbb betartását” sürgette Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.
Örményország tagja egy orosz irányítású katonai szövetségnek, de Moszkvával megromlott a viszonya. Pasinjan felrótta, hogy Oroszország „spontán módon távozik a térségből”, ezért 175 örmény katona a héten amerikaiakkal gyakorlatozott. Azerbajdzsán erős szövetségese eközben Törökország.
„Azerbajdzsán az alkotmány értelmében kész szavatolni a karabahi örmények jogait és biztonságát” – nyilatkozta Hikmet Hajijev azeri elnöki tanácsadó a BBC Newsnak.
Baku cáfolta, hogy újabb csapatokat küldene a régióba, és abban bizakodik, hogy a feszültség enyhülni fog. Engedélyezték, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt segélyszállító konvojai Azerbajdzsán és Örményország felől egyaránt megközelíthessék Hegyi-Karabah térségét.
Végül szerda délután tűzszüneti megállapodást jelentettek be, amely közép-európai idő szerint délelőtt lépett életbe, állítólag az orosz békefenntartó erők közbenjárására. A szakadárok jelezték, hogy hajlandóak tárgyalni. De hogy valójában meddig fog tartani a fegyvernyugvás, azt senki nem tudja megmondani.
(Borítókép: Siranush Sargsyan / PAN Photo / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
