Hatvanhét ország írta alá az „óceáni alkotmányt”

A nemzetközi vizek biológiai sokféleségének megőrzését célzó egyezmény végleges szövege márciusban készült el, és az ENSZ júniusban fogadta el hivatalosan. Az egyezménynek kulcsfontosságú szerepet szánnak a Föld szárazföldi és tengeri területe 30 százalékának 2030-ig történő megvédelmezésében („30-30”).

Az aláírók között van:

• Egyesült Államok,
• Ausztrália,
• Nagy-Britannia,
• Franciaország,
• Németország,
• Chile,
• Kína,
• Costa Rica,
• Mexikó,
• Norvégia,
• a Fidzsi-szigetek, valamint 
• az Európai Unió.

A nemzetközi vizek ott kezdődnek, ahol véget ér az Egyes Államok exkluzív gazdasági övezete, legfeljebb 370 kilométerre a partoktól, amelyekre egyetlen országnak sincs joghatósága. Bár ez a terület a Föld felszínének közel a felét és az óceánokénak több mint a 60 százalékát teszi ki, sokáig figyelmen kívül hagyták a környezetvédelemért folyó harcban.

Az egyezmény életbelépéséhez arra is szükség van, hogy az aláíró országok parlamentje ratifikálja az okmányt. Az egyezmény a 60. ratifikálás után 120 nappal lép életbe.

„Hihetetlen, hogy itt vagyok, és ennyi reményt és eltökéltséget látok, hogy megváltoztassuk az óceánnal kapcsolatos elképzeléseinket, hogy a mindenki által használt nagy szemetesből egy olyan hellyé változtassuk, amelyet védelmezünk és tisztelünk” − mondta Sigourney Weaver amerikai színésznő az első aláíró országok találkozójának a szünetében, a megbeszélést az ENSZ-közgyűlés most zajló csúcsszintű ülésszakához kapcsolódva tartották.

„A nemzetközi vizekről szóló egyezmény aláírásával megóvhatjuk az óceánt az emberek kiváltotta nyomástól, és közelebb kerülhetünk ahhoz a célunkhoz, hogy 2030-ig legalább a bolygónk 30 százalékát védelmezzük” − jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa, aki „óceáni alkotmánynak” nevezte a megállapodást.

2025-ben lép teljességgel érvénybe

Az egyezmény védett övezeteket hoz létre, amelyben tilos lesz a halászás, és előírja hatástanulmányok készítését a nemzetközi vizeken végzett emberi tevékenységeknek a környezetre gyakorolt hatásairól. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) becslései szerint 181 milliárd forintra lesz szükség az egyezmény beindításához, a speciális célok megvalósítása és a szükséges feltételrendszer megteremtése további 100 millió dollárba fog kerülni évente.

A túlhalászás és az emelkedő hőmérsékletek miatt nőttek az óceáni környezetet fenyegető veszélyek, és új fenyegetések is megjelenhetnek a tengerfenéki bányászatok és az ócean szén-dioxid-elnyelő képességének fokozása érdekében bevetett geomérnökségi technológiák következtében.

Környezetvédő szervezetek szerint legkésőbb 2025-re teljes egészében életbe kell léptetni ahhoz, hogy a „30-30” védelmet el tudják érni.