Műholdfelvételek szerint nukleáris kísérletekre készülhetnek a világ nagyhatalmai

A három üzem közül az egyiket Kína üzemelteti Hszincsiangban, egyet Oroszország egy északi-sarkvidéki szigetcsoporton, egyet pedig az Egyesült Államok a nevadai sivatagban. 

Az elmúlt három-öt év műholdfelvételei új alagutakat mutatnak a hegyek alatt, új utakat és raktárakat, valamint megnövekedett járműforgalmat a telephelyek bejáratainál – mondta Jeffrey Lewis, a Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa a CNN-nek.

Tényleg sok jel utal arra, hogy Oroszország, Kína és az Egyesült Államok újraindíthatja a nukleáris kísérleteket

– tette hozzá.  

Cedric Leighton, az amerikai légierő nyugalmazott ezredese, egykori hírszerzési elemző megvizsgálta a három hatalom nukleáris telephelyeinek képeit, és hasonló következtetésre jutott.

„Nagyon világos, hogy mindhárom ország, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok rengeteg időt, erőfeszítést és pénzt fektetett nemcsak nukleáris arzenáljaik modernizálásába, hanem a teszteléshez szükséges tevékenységek előkészítésébe is” – mondta.

Kína és az Egyesült Államok aláírta a szerződést, de nem ratifikálta azt. Moszkva ratifikálta a szerződést, de Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban azt mondta, hogy elrendelné a tesztet, ha az Egyesült Államok lépne először, hozzátéve, hogy „senkinek nem lehetnek illúziói arról, hogy a globális stratégiai paritás lerombolható”.

A fejlesztések magukban hordozzák azt a kockázatot, hogy a nukleáris fegyverkezési versenybe kezd a három nagyhatalom, vélik az elemzők, megjegyezve, hogy a tényleges fegyveres konfliktus gondolata nem tekinthető reálisnak jelenleg.

A nukleáris kísérletekből származó fenyegetést az jelenti, hogy milyen mértékben gyorsítják fel a növekvő fegyverkezési versenyt egyrészt az Egyesült Államok, másrészt Oroszország és Kína között

– vélekedik Lewis, hozzátéve, hogy országa is hatalmas összegeket költ el erre a célra, és ennek ellenére nem lesz biztonságosabb hely.

Nagy különbség van az orosz és a kínai tesztüzemek között

A Novaja Zemlja-telephelyet a Szovjetunió először 1955-ben használta nukleáris kísérletek végrehajtására, egészen az 1990-ben végrehajtott utolsó földalatti robbantásig. Ez idő alatt a Science and Global Security című folyóiratban megjelent áttekintés szerint a helyszínen összesen 130 tesztet hajtottak végre, több mint 200 eszközzel.

A CNN által megszerzett műholdfelvételek azt mutatják, hogy a Novaja Zemlja-tesztpályán 2021 és 2023 között kiterjedt építkezések zajlanak: hajók és új szállítási konténerek érkeznek a kikötőbe, az utakat télen is tisztán tartják, és alagutakat ásnak mélyen a sarkvidéki hegyekbe. Lewis szerint e létesítmények közelében alagutak vannak, ahol Oroszország már korábban is végzett teszteket.

Fokozott aktivitást észleltek a kínai Lop Nur nukleáris kísérleti telepen is, amely egy kiszáradt sóstó két sivatag között a ritkán lakott Nyugat-Kínában.

Műholdfelvételek tanúsága szerint az elmúlt években egy új, ötödik földalatti alagutat ástak ki, és új utakat építettek. A 2022-ben és 2023-ban készült felvételek összehasonlítása azt mutatja, hogy a roncshalom folyamatosan növekszik, amiből arra következtetnek az elemzők, hogy az alagutakat bővítik. Emellett a fő adminisztrációs és támogatási területen új építkezések zajlottak. Egy új raktárterület épült 2021-ben és 2022-ben, amelyet robbanóanyagok tárolására használhattak.

A szakértő szerint a kínai és az orosz tesztüzem sokban különbözik egymástól, előbbi ugyanis elég forgalmas és a műholdfelvételekből sok minden kivehető, amit bizonyára az amerikai kormány is lát. 

Egy japán Kína-szakértő csoport megállapította, hogy Lop Nurban egy lehetséges hatodik tesztalagút építése van folyamatban, mondván, „egy nagyon hosszú, kanyarokkal tarkított alagutat ástak a hegység területén, ami arra utal, hogy a tesztüzem építése a végső fázisban van”. A kínai külügyminiszter a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy ez a jelentés aránytalanul felnagyítja Kína nukleáris fenyegetését, és rendkívül felelőtlennek minősítette.

Az Egyesült Államok gyorsan tudna reagálni egy nukleáris kísérletre

Az Egyesült Államok 1992-ben hajtotta végre utolsó földalatti tesztjét, de Lewis szerint Amerika régóta készenlétben van, ha reagálni kellene valamelyik riválisának lépésére. Mint mondta, az Egyesült Államok nagyjából hat hónap alatt tudna reagálni egy ilyen helyzetre.

A CNN felvételein a nevadai nukleáris tesztüzem, a Nevada National Security Site látszik. A képek szerint itt egy földalatti létesítményt – az U1a komplexumot – 2018 és 2023 között jelentősen kibővítették. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NNSA), az amerikai energiaügyi minisztérium a telephelyet felügyelő ága szerint a laboratórium „szubkritikus” nukleáris kísérletek elvégzésére szolgál. A régóta alkalmazott gyakorlat célja, hogy teljes körű tesztelés nélkül biztosítsa a jelenleg készletben lévő fegyverek megbízhatóságát.

Az amerikai kormányzati elszámoltatási hivatal (GAO) augusztusban kiadott jelentése szerint az Egyesült Államok két mérőberendezést fog építeni a nevadai telephelyen, hogy „új méréseket végezzenek a plutóniumról szubkritikus kísérletek során”. A készülékek és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, amelyekre „a nukleáris fegyverkészlet korszerűsítésére vonatkozó tervekhez” van szükség, a GAO jelentése szerint mintegy 2,5-2,6 milliárd dollárba kerülnek, és 2030-ra készülnek el.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy szorosan figyelemmel kíséri Oroszország katonai tevékenységét, de hozzátette, nem látott okot arra, hogy saját nukleáris álláspontjukat módosítsák.

A nevadai tesztüzemben lévő létesítmények bővítése azonban táplálhatja a félelmeket Moszkvában és Pekingben, hogy Washington esetleg nukleáris kísérletre készül – mert bár mindkét ország láthatta a fejlesztést a műholdfelvételekről, de nem képesek függetlenül ellenőrizni, hogy mi történik odabent

– véli Lewis.

„A veszély még akkor is fennáll, ha mindhárman úgy kezdik, hogy csak a második lépést tervezik, egyikük talán mégis rábeszéli magát az első lépés fontosságára, és úgy dönt, hogy mivel mindenki más is ezt teszi, jobb, ha inkább tényleg belekezd” – mondta, majd hozzátette: „Ha így tesznek, azt az egész világ meg fogja tudni”.

Mit nyerhetnek a tesztek újraindításával?

Lewis szerint a tesztelés egyik oka, különösen Kína esetében, hogy naprakészebb adatokat kapjon a számítógépes modellekhez, amelyek megmutatják, mit okoz egy nukleáris robbanás. Mert míg az Egyesült Államok és Oroszország több száz tesztet hajtott végre, addig Kína csak körülbelül 40-et, és lényegesen kevesebb adattal rendelkezik.

A pontos számokat idézve a CNN azt írja, az Egyesült Államok, a világ első atomhatalma az ENSZ adatai szerint 1032 tesztet hajtott végre, az elsőt 1945-ben, az utolsót pedig 1992-ben. A Szovjetunió – Oroszország elődje – 715-öt hajtott végre 1949 és 1990 között, Kína pedig 45 alkalommal tesztelt 1964 és 1996 között.

Mások rámutatnak, hogy a nagyhatalmak eddig még nem tesztelték a kis hatóerejű nukleáris fegyvereket, amelyet egy harctéri egység vagy alakulat ellen lehetne bevetni, és nem okoznák egy nagyobb város elpusztulását. 

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, pénteki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.