Moszkva becsapva érzi magát, a tárgyalások alatt sem lehet tűzszünet Ukrajnában

A TASZSZ újságírója, Julija Sarifulina elsőként az ukrajnai háborúról kérdezte Szergej Lavrovot. Mint fogalmazott, „Ukrajna úgynevezett ellenoffenzívája kudarcot vallott, a nyugati sajtóban pedig egyre gyakrabban hallani olyan téziseket, miszerint idén ősszel béketárgyalásokra kerülhet sor”. Ennek értelmében arról kérdezte a külügyminisztert, vannak-e ennek előfeltételei? 

Az orosz külügyminiszter szerint a Nyugat teszteli Oroszországot ezekkel a provokatív híresztelésekkel, hogy hajlandóak-e elfogadni a feltételeiket. Ezek véleménye szerint „néhány hónapos tűzszünetet” jelentenének a fronton, amíg „új fegyverekkel pumpálják fel Ukrajnát”.

A logika ugyanaz, mint a minszki megállapodás esetében. Beismerték, hogy a minszki megállapodást senki sem fogja teljesíteni. Sem Németország, sem Franciaország, nemhogy Ukrajna. Ha betartották volna a minszki megállapodást, Ukrajna területi integritása biztosított lett volna

– tette hozzá.

Lavrov szerint Oroszország már 2022 áprilisában készen állt arra, hogy megegyezzen Ukrajnával, amikor „valójában Washington és London kérésére visszavonták az Ukrajna által javasolt opciót is, miszerint az ellenségeskedéseknek véget kell vetni, és a helyzetet kölcsönös, megbízható biztonsági garanciák biztosításával kell rendezni”.

A jóakarat hiánya miatt nem lehet minket hibáztatni. Vlagyimir Putyin is folyamatosan erről beszél

– vélekedett az orosz külügyminiszter.

„Áprilisban azonban, amikor mi készen álltunk a megállapodások aláírására, és az ukránok biztosították, hogy ők is aláírják, jóakaratunk jeléül leállítottuk az ellenségeskedést, sőt, fegyveres erőink bizonyos mértékű átcsoportosítását is végrehajtottuk. Ezt használták ki azok, akik miatt végül meghiúsultak a tárgyalások” – folytatta gondolatmenetét. Lavrov leszögezte, Oroszország kész tárgyalni, de

a tárgyalások alatt nem lehet szó semmiféle tűzszünetről, mert egyszer már becsaptak bennünket ebben a kérdésben.

Lavrov szerint a tárgyalásoknál figyelembe kell venni a „realitásokat”, illetve az oroszok álláspontját, amelyet mindenki jól ismer. Céljuk, hogy „megakadályozzák az ellenséges náci rezsim létrehozását Oroszország határain, amelynek nyílt célja, hogy kiirtson minden oroszt azokon a területeken, ahova az orosz nép évszázadok óta tartozik”; példaként említette a Krímet.