A nyugati cégek járhatnak jól az olcsó ukrán gabonával

Mint ismert, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia fellázadt az Európai Bizottság ellen, amely múlt pénteken úgy döntött, hogy engedélyezi az ukrán gabonaértékesítést az Európai Unióban. A három közép-európai ország által bevezetett tilalom célja, hogy megvédjék gazdáikat Ukrajna exportjának megugrásától, miután Oroszország blokád alá vette a fekete-tengeri ukrán kikötőket.

Kijev erre válaszul kijelentette, hogy beperli az érintett országokat, amennyiben azok nem állnak el a gabonaexport blokádjától. Lengyelország már jelezte, hogy nem áll szándékában feloldani az Ukrajnából érkező gabonaszállításokra vonatkozó embargót. Szlovákia viszont múlt hét csütörtökön már arról nyilatkozott, hogy nyitott a gabonatilalom feloldására bizonyos megegyezések mentén.

Az Economx gazdasági portál összefoglalója szerint az ukrán gabona azért is fontos, mert egyrészt ezzel segítik az orosz agresszió sújtotta Ukrajna gazdaságát, másrészt az afrikai országokban jelentkező éhínséget is lehet vele csillapítani. Azonban az oroszok által blokád alatt tartott tengeri szállítást ki kell váltani a szárazföldi útvonalakon. 

A globális nagytőkések és az ukrán gabona

Sokan azonban kritizálják Kijevet és az Európai Uniót, mert az ukrán gabona új útvonalán hatalmas profitot tehetnek zsebre a cégek, miközben leszorítják az EU országaiban az árakat.

Érdemes azt is látnunk, hogy a nemzetközi nagytőke tulajdonában álló nagy ukrán mezőgazdasági cégek célja már nem a harmadik világba történő értékesítés, hanem az EU piacainak uralása, amely nemcsak a határ menti, hanem valamennyi tagállam mezőgazdasági termelőjének komoly gondot okoz idővel

– emelte ki korábban Nagy István. 

Ennek oka, hogy az Ukrajnában előállított mezőgazdasági termékeknek közel sem kell olyan szigorú követelményeknek megfelelniük, mint az Európai Unióban termelteknek, ami jóval olcsóbbá teszi az előállítást. Emellett telítődik például a magyar piac is, így le kell szorítaniuk a magyar gazdáknak az áraikat.

Ukrajna a világ egyik legfontosabb élelmiszer-termelő országa, de a területeik nagy része az elmúlt húsz évben külföldi nagyvállalatok és helyi vállalkozók érdekeltségébe kerültek – emlékeztetett az Economx.

Az agráróriásoknak érdemi lobbierejük van, valamint a lap szerint a vagyonukkal a nemzetközi pénzpiacokra is befolyással bírnak.

Afrika vagy Európa?

A mezőgazdasági alapanyagok nem tudtak eljutni Afrikába a háború elején az orosz agresszió miatt, ezért az éhínségnek kitett országokban élelmezési válság fenyegetett, amivel együtt a migráció veszélye is megnőtt.

A veszély végül elillanni látszott Európa felé tavaly májusban megnyíló szárazföldi, és 2022 júliusától újra megnyíló fekete-tengeri szállítási lehetőségek miatt.

Azonban Afrika helyett az Európai Unió vált az ukrán termények célországává. Afrikába és Ázsiába 20,7 millió tonnával kevesebb gabonát szállított Ukrajna 2022-ben, mint 2021-ben. 

Ezzel pedig az Ukrajnában termelő vállalatok nagyon jól járnak, mert a szállítási költségek minimalizálásával nagyobb nyereséghez jutnak. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának fejlesztési ügynöksége (USAID) egymilliárd dollárral segíti az ukrán gazdákat idén, csakhogy ezzel ők is jól járnak. 

Az USAID az ukrán gabona alternatív szállítási útvonalainak fejlesztésébe is beszállt. Több száz millió dolláros amerikai támogatásból fejlesztheti a legfontosabb stratégiai szárazföldi és dunai tranzitállomásokat három ukrajnai óriásvállalat, a Grain Alliance, a Kernel és a Nibulon. Ezzel ők mind a szárazföldi, mind a tengeri szállítást fejleszthetik.

Emellett az Európai Unió is segíti az ukrán vállalatokat. Ukrajna és Moldova azonnal hozzáférhet az úgynevezett Európai Integrációs Alap keretében infrastrukturális projektek finanszírozásához, és önállóan, az uniós országokkal való egyeztetés nélkül nyújthatja be javaslatait az ilyen jellegű finanszírozás megszerzésére. Ezek az uniós alapok lehetővé teszik, hogy Ukrajna átalakítsa vasúti hálózatát. 

Mi fán teremnek a termőföldek?

A CA Group tulajdonában lévő Grain Alliance Svédországba van bejegyezve, míg a Kernel Holding Luxemburgban, így nem meglepő, hogy ezeket a cégeket a nyugati országok támogatják.

A Luxemburgban nyilvántartásba vett Kernel Holding több mint 500 millió dollár profittal zárta a tavalyi évet. A vállalat a világ étolajtermelésének 16 százalékát adja, Európa legnagyobb napraforgó-termesztője és -feldolgozója.  A Kernel a napraforgó mellett más szántóföldi növényeket is termeszt, jelentős arányban exportra.

A Nibulon Ukrajna egyik legnagyobb és legrégebb óta működő agrárvállalata, amelyet az az Olekszij Vadaturszkij alapított, akinek mikolajevi házát tavaly orosz rakétatámadás érte.

A Nibulon hajóépítő és infrastruktúrafejlesztő leányvállalata Ukrajnában a világ egyik legmodernebb belföldi folyami áruszállítási infrastruktúráját építette ki.

Az ukrán termőföldek nagy része ezeknek a cégeknek a kezében van, korábban nem lehetett eladni a földeket, amelyeket a privatizáció folytán gazdák kaptak meg. Azokat csak legfeljebb 25 évre lehetett bérbe adni, de ma már lehetőség van az eladásra is, sőt a közeljövőben már külföldi cégek is vásárolhatnak földet Ukrajnában, ami jót tehet ezeknek a cégeknek.