Bóka János: Az unió tett egy ígéretet, de eddig nem sok minden történt meg

Az Európai Unió jövőbeli bővítése volt a legfőbb téma az EU Általános Ügyek Tanácsa Spanyolországban tartott informális ülésén. A tanácskozáson részt vett Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, akinek az elmondása szerint a tagállamok fokozatos integrációval gyorsítanák a Nyugat-Balkáni országok csatlakozását.

Bóka János az InfoRádiónak mesélt a részletekről, kiemelve, hogy az Európai Unió 20 évvel ezelőtt tett egy ígéretet a Nyugat-balkáni régió országainak arra vonatkozóan, hogy európai perspektívájuk van, ugyanakkor az eltelt időben ezen a területen „sokkal kevesebb történt, mint aminek történnie kellett volna”.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter legfontosabb kijelentései a következők voltak:

• Az ülésen résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a fokozatos integrációnak az eszközei alkalmasak lehetnek arra, hogy a csatlakozási folyamatot felgyorsítsák;
• Ez azt jelenti, hogy az országok a tagsággal járó bizonyos jogosítványokat és előnyöket a tényleges tagság előtt is élvezhetnék, ami nemcsak hitelessé tenné a bővítési folyamatot, hanem ösztönözné is az érintett országokat, hogy megtegyék azokat a szükséges és gyakran „fájdalmas” intézkedéseket, amik a tagsághoz szükségesek;
• Az Európai Bizottság (EB) részéről idén ősszel várható a következő bővítési csomag, ami rendszerint tartalmazza az úgynevezett országjelentéseket, amiben a brüsszeli testület értékeli a csatlakozási folyamat előrehaladását;
• A tanácsülésen sem csatlakozási dátumokkal, sem Ukrajna fokozatos integrációjának a lehetőségével kapcsolatos vitára nem került sor;
• Abban a vitában, amiben részt vett, nem volt támogatottsága olyan megoldásnak, ami különböző tagállami kategóriákat állítana fel vagy tartósítaná a tagállamok közötti különbségeket;
• Az EU Általános Ügyek Tanácsa a bővítés mellett tárgyalta az úgynevezett nyílt stratégiai autonómiával kapcsolatos kérdéseket is, mely koncepció tulajdonképpen az EU globális versenyképességét hivatott fenntartani;
• Érdekes és sokszínű vita bontakozott ki ebben a kérdésben, ahol Magyarország részéről azt az álláspontot képviselték, hogy a globális versenyképesség megőrzéséhez nagyon fontos, hogy a zöld átmenet, ami az EU-ban zajlik, az európai iparral együtt, és ne az európai ipar ellen történjen. A zöld átmenetnek a technológiai semlegesség elvét kell követnie;
• Az európai versenyképesség megőrzéséhez szükséges az is, hogy kölcsönösen előnyös gazdasági partnerségeket tudjanak kialakítani minden olyan gazdasági szereplővel, akivel ez lehetséges;
• Az európai mezőgazdaság önellátó képességét és az európai agrárpiacon a piaci egyensúlyt továbbra is biztosítani kell;
• A magyar elnökség egyik meghatározó prioritása lesz a demográfiai kihívások kezelése;
• Az Európai Uniónak az lehet a feladata, hogy a tagállamai, egymástól eltérő, de legitim megoldások számára egyaránt támogató környezetet biztosítsanak.