Bóka János: Az unió tett egy ígéretet, de eddig nem sok minden történt meg
További Külföld cikkek
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádióban mesélt az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának spanyolországi üléséről.
Az Európai Unió jövőbeli bővítése volt a legfőbb téma az EU Általános Ügyek Tanácsa Spanyolországban tartott informális ülésén. A tanácskozáson részt vett Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, akinek az elmondása szerint a tagállamok fokozatos integrációval gyorsítanák a Nyugat-Balkáni országok csatlakozását.
Bóka János az InfoRádiónak mesélt a részletekről, kiemelve, hogy az Európai Unió 20 évvel ezelőtt tett egy ígéretet a Nyugat-balkáni régió országainak arra vonatkozóan, hogy európai perspektívájuk van, ugyanakkor az eltelt időben ezen a területen „sokkal kevesebb történt, mint aminek történnie kellett volna”.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter legfontosabb kijelentései a következők voltak:
- Az ülésen résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a fokozatos integrációnak az eszközei alkalmasak lehetnek arra, hogy a csatlakozási folyamatot felgyorsítsák;
- Ez azt jelenti, hogy az országok a tagsággal járó bizonyos jogosítványokat és előnyöket a tényleges tagság előtt is élvezhetnék, ami nemcsak hitelessé tenné a bővítési folyamatot, hanem ösztönözné is az érintett országokat, hogy megtegyék azokat a szükséges és gyakran „fájdalmas” intézkedéseket, amik a tagsághoz szükségesek;
- Az Európai Bizottság (EB) részéről idén ősszel várható a következő bővítési csomag, ami rendszerint tartalmazza az úgynevezett országjelentéseket, amiben a brüsszeli testület értékeli a csatlakozási folyamat előrehaladását;
- A tanácsülésen sem csatlakozási dátumokkal, sem Ukrajna fokozatos integrációjának a lehetőségével kapcsolatos vitára nem került sor;
- Abban a vitában, amiben részt vett, nem volt támogatottsága olyan megoldásnak, ami különböző tagállami kategóriákat állítana fel vagy tartósítaná a tagállamok közötti különbségeket;
- Az EU Általános Ügyek Tanácsa a bővítés mellett tárgyalta az úgynevezett nyílt stratégiai autonómiával kapcsolatos kérdéseket is, mely koncepció tulajdonképpen az EU globális versenyképességét hivatott fenntartani;
- Érdekes és sokszínű vita bontakozott ki ebben a kérdésben, ahol Magyarország részéről azt az álláspontot képviselték, hogy a globális versenyképesség megőrzéséhez nagyon fontos, hogy a zöld átmenet, ami az EU-ban zajlik, az európai iparral együtt, és ne az európai ipar ellen történjen. A zöld átmenetnek a technológiai semlegesség elvét kell követnie;
- Az európai versenyképesség megőrzéséhez szükséges az is, hogy kölcsönösen előnyös gazdasági partnerségeket tudjanak kialakítani minden olyan gazdasági szereplővel, akivel ez lehetséges;
- Az európai mezőgazdaság önellátó képességét és az európai agrárpiacon a piaci egyensúlyt továbbra is biztosítani kell;
- A magyar elnökség egyik meghatározó prioritása lesz a demográfiai kihívások kezelése;
- Az Európai Uniónak az lehet a feladata, hogy a tagállamai, egymástól eltérő, de legitim megoldások számára egyaránt támogató környezetet biztosítsanak.