Súlyos számlák maradnak az infláció elleni küzdelem után

Tizenkét mértékadó központi bank hozott kamatdöntést az elmúlt napokban. Az érintett jegybankok közül nyolc, köztük az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), valamint a Bank of England (BoE) is érintetlenül hagyta a kamatlábakat, ami arra utalhat, hogy a döntéshozók szerint azok már elég magasan vannak az infláció letöréséhez.

Az alapkamat emelésének mértéke és gyorsasága példa nélküli az elmúlt évtizedeket tekintve. A döntéshozók célja ezzel az volt, hogy a kereslet, valamint a munkaerőpiac bővülését, tehát a gazdasági növekedést lelassítsa annak érdekében, hogy enyhítse az inflációs nyomást.

Bár a jegybankok jellemzően azt kommunikálták, hogy kamatlábvágás 2024 előtt nem nagyon valószínű, azonban ez a hozzáállás gyorsan megváltozhat, ha a gazdasági lassulás nagyobb mértékű, mint a várakozások. Az ezzel kapcsolatos kockázat ráadásul Európában még nagyobb, mint Amerikában.

Európában üthetnek vissza leginkább a kamatemelések

A világgazdaság visszaesett a júniusig tartó időszakban, és az Egyesült Államokon kívül kevés jele van a fellendülésnek, miközben Kína gazdasági bővülése lelassult, az európai gazdaságot pedig leginkább az egyértelmű zsugorodás fenyegeti. Ennek oka, hogy bár az EU átvészelte az ukrajnai orosz invázió miatti energiaársokkot, azonban a kamatemelések üteme már túl nagy falatnak bizonyulhat.

A gyártók és szolgáltatók európai beszerzési menedzsereinek szeptemberi felmérései, amelyeket szeptember 22-én tettek közzé, újabb havi aktivitáscsökkenést jeleztek, ami arra utal, hogy

A kilátások is romlottak, az új megrendelések 2020 novembere óta a leggyorsabb ütemben zuhantak, és a német stagnálás ellenére is hozzájárultak az eurózóna növekedéséhez, de szeptemberben ez mutatta a legnagyobb mértékű aktivitáscsökkenést.

Az elmozdulás a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi emelésére vezethető vissza, amely a befektetők, közgazdászok és sok kollégája szerint a hitelfelvételi költségek történelmi felfutásának utolsó szakasza volt – habár ezt Christine Lagarde, az EKB elnöke tagadja. A piacok jelenleg arra fogadnak, hogy az első kamatcsökkentésre jövő júliusban kerülhet sor.

A kétszázalékos inflációs célhoz való visszatérés utolsó lépése lehet a legkeményebb, és valószínűleg nem lesz olyan gyors, az EKB ugyanis továbbra is átlagosan 3,2 százalékos inflációval számol 2024-ben.

Peter Kazimir, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tisztségviselők csak a jövő márciusi negyedéves előrejelzéseket látják.

Nyitott és megválaszolatlan kérdés, hogy meddig lesz szükség a jelenlegi csúcsszinten maradni

– mondta Kazimir az uniós kamatlábakkal kapcsolatban.

Vissza kell fogni az árnövekedést

Ezzel szemben a beszerzési menedzserek körében végzett felmérések Ausztráliában a gazdasági bővülés visszatérését, Japánban pedig a folyamatos növekedést mutatták. Az Egyesült Államokban az S&P Global beszerzési menedzserek körében végzett felmérése a munkaerőpiac további erősödésére mutatott rá.

A felmérés foglalkoztatási komponense május óta a legpozitívabb. Az új megrendelések azonban mind az áruk, mind a szolgáltatások esetében csökkentek, a termelés pedig stagnált, mivel a gyártók és a szolgáltatók visszafogott keresletet tapasztaltak, az üzleti bizalom pedig kilenc hónapos mélypontra esett.

A munkaerőpiacok továbbra is feszültek, és a munkanélküliségi ráta sok gazdag országban rekordmélypont közelében van. Ennek elismeréseként sok jegybank jelzi, hogy hamarosan felhagy Brazília példájának követésével az irányadó kamatláb csökkentésében.