Putyin dörzsöli a markát: Európa leeresztette a vasfüggönyt Oroszországra
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
- A halálba zuhant egy várandós nő túrázás közben Görögországban
- Visszaadta a hivatalából eltávolított vécét egy volt brazil városi tanácsos
- Bejelentette lemondását Karl Nehammer osztrák kancellár
- Megkezdődött Jimmy Carter több napon át tartó hivatalos állami búcsúztatása
- Autó után kötött koporsóval drifteltek egy körforgalomban Romániában
Az orosz rendszámú autók európai kitiltása idén szeptemberben vett váratlan fordulatot, egy német esetet követően. Szeptember 6-án egy orosz hölgy saját Mercedes személyautójával indult haza Németországból Oroszországba. Az autót a balti-tengeri komp előtt állították meg német járőrök, majd elkobozták. Erre alapot az Európai Unió 2022 októberében elfogadott nyolcadik szankciós csomagja szolgáltatta, amely megtiltotta azoknak a nagy értékű áruknak az importját Oroszországból, amelyek „jelentős bevételt jelenthetnek Oroszország számára”. A listán többek között gépjárművek és különböző high-tech termékek szerepeltek.
Vagyis a szankciók ezen értelmezése szerint bármelyik orosz állampolgár, aki saját autójával az EU területére érkezik, importot végez. És hogy mit importál? Bármit, ami éppen nála van, és drága – autót, mobiltelefont, laptopot stb.
Túlkapásból precedens
Eleinte úgy tűnt, hogy itt csak egy helyi túlkapás történt, és Brüsszelben majd pontosítják, hogy miként kell értelmezni a tavaly októberi szankciós csomagot, a német hatóságot pedig elnézést kérnek. Innentől azonban az események váratlan fordulatot vettek. Szeptember 8-án az Európai Bizottság valóban kiadott egy pontosítást az üggyel kapcsolatban, amelyben leírták, hogyan kellene alkalmazni az Oroszországból érkező árukkal szembeni szankciókat. A magyarázat szerint pontosan úgy, ahogy a németek tették: vagyis el kell kobozni, mert a tiltott listán szerepel, függetlenül attól, hogy személyes használatra van-e, vagy sem. Bár azt hozzátették, hogy ez csak egy ajánlás, nem kötelező követni.
Ez azonban inkább eldördült startpisztoly erejével hatott, és az Oroszországgal határos nyugati államok napokon belül léptek. Előbb Lettország, Litvánia, Észtország, majd Finnország és Lengyelország is betiltotta az orosz rendszámú autók belépését. Észtország azt javasolta, hogy az ország területén már jelen lévő autókat is kobozzák el, de erre (egyelőre) nem került sor. Az egyetlen kivétel mindezek alól az orosz Kalinyingrádba irányuló tranzitforgalom, illetve az Oroszországban élő európai állampolgárok autói jelentik.
Így szeptember végéig egyetlenegy, Oroszországgal szárazföldön határos nyugati ország maradt, amely nem zárta le a határait orosz autók elől: Norvégia. A skandináv ország nem tagja ugyan az Európai Uniónak, de a schengeni zóna része. Oslón nagy volt a nyomás, mert Finnország átmenetileg még a határellenőrzést is visszaállította a közös norvég–finn szakaszokon, hogy megakadályozzák a Norvégián keresztül érkező orosz autók átjutását. Végül Norvégia is beadta a derekát, és október 3-tól lezárja a határait az orosz rendszámú gépjárművek előtt.
Finland starts round-the-clock border checks to stop Russian cars crossing via Norway https://t.co/uEztYwn7rM
— Euractiv (@EURACTIV) September 29, 2023
Leereszkedett a vasfüggöny
Több mint másfél évvel az orosz–ukrán háború kirobbanását követően Oroszország és az európai államok között vasfüggöny ereszkedett le. Az európai légteret még 2022 februárjában zárta le Európa orosz repülők előtt, azóta közvetlen járatok Oroszország és az EU között nincsenek. A teherforgalom fokozatos korlátozások alá került, és az idei év első felében lényegében teljesen megszűnt. Az európai konzulátusok egy része bezárt, a vízumigényléseket korlátozták, a turisztikai schengeni vízumok kiadását az uniós tagállamok többségében felfüggesztették.
2022. szeptember 12-től eltörölték az egyszerűsített vízumkiadást orosz állampolgároknak. Ez az együttműködés Moszkvával 2006 óta működött, akkor állapodtak meg róla Szocsiban Vlagyimir Putyin és az Európai Unió akkori vezetői. Ennek híján az elbírálás a lehetséges meghosszabbítással együtt akár 45 nap is lehet, a vízum ára 35 euróról 80 euróra emelkedik. 2022 augusztusában még az is felmerült, hogy uniós szinten tiltsák meg orosz állampolgárok belépését az Európai Unió területére, de ez végül nem történt meg.
A Frontex szerint a háború első fél évében, február 24-től 2022. augusztus végéig közel egymillió orosz állampolgár érkezett az Oroszországgal határos uniós országokba. Az európai döntéshozók szerint ez a helyzet nagyban veszélyeztette az Európai Unió biztonságát. Ugyanakkor a valóságban az oroszok európai beutazása még drasztikusan csökkent is az előző évekhez képest. Az európai adatok szerint például 2019-ben, a Covid–19-járvány előtti évben 4 millió schengeni vízumot adtak ki orosz állampolgároknak. Eközben kínai állampolgárok ennél kevesebbet, közel 3 millió vízumot kaptak. A legtöbb vízumot 2019-ben Finnország adta ki orosz állampolgároknak: közel 782 ezret. A finneket a vízumok kiadásában a spanyolok követték, majd Olaszország, Franciaország, Görögország, Németország, Csehország és Lengyelország.
Mindezek ellenére, ha egy orosz állampolgár összegyűjti a vízumhoz szükséges, megnövelt mennyiségű dokumentumokat, kifizeti a több mint 30 ezer forintos fejenkénti díjat, akkor kaphat schengeni vízumot? Aligha.
A valóságban az elmúlt egy évben szinte lehetetlen volt schengeni vízumhoz jutni Oroszországban.
Az európai konzulátosok egy része bezárt, vagy csak korlátozottan működik. Az európai uniós országok többsége fel is függesztette a turisztikai vízumok kiadását, ami a schengeni vízumigénylések túlnyomó részét adta.
Így tettek többek között a balti államok, Finnország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Belgium és mások. Mindezek miatt az európai vízum igényléséhez sokszor előbb valamelyik környező posztszovjet országba kell menni – jellemzően Kazahsztánba vagy Grúziába, de az engedély megszerzése még ezzel sem oldja meg a beutazás problémáját. Így ezek a lehetőségek csak a leggazdagabbak számára maradnak nyitva, akik megengedhetik maguknak egy kazahsztáni spanyol konzulátus meglátogatását, majd pedig az igencsak költséges, átszállásos utazást Európába, jellemzően Törökországon keresztül.
Hibás döntések
Miközben az európai döntéshozók hangsúlyozzák, hogy fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával, a határok lezárása csak még messzebb visz bennünket a kitűzött céloktól. A lépések mögötti fő érvelés az, hogy miért legyen meg a privilégiuma az orosz turistáknak luxusutazásokhoz európai országokba, miközben támogatják Putyin agresszív politikáját és az orosz állam birodalmi terjeszkedését.
A hatás azonban pont ellentétes. Ha turistákról van szó, akkor mi sem mutathatja meg számukra jobban az európai valóságot és az európai lakosság véleményét, mint a személyes tapasztalat. A lezárások ezzel szemben az orosz állami narratívát erősítik: a Nyugat mindent megtesz Oroszország megsemmisítéséért, és ez a harc nem csupán a Kreml ellen irányul, hanem az egész orosz nép ellen. Mindez pedig válaszlehetőségeket ad Moszkva kezébe.
Néhány nappal ezelőtt vetették fel az orosz parlamentben, hogy Oroszországnak le kellene zárnia a határait azokkal az államokkal, amelyek ugyanezt lépték meg ellene. Vagyis minden nyugati, közvetlen szárazföldi szomszédjával.
A turisták mellett azonban Európa egy menekülési lehetőség is volt az orosz kormány politikájával elégedetlen középosztály, vállalkozók, tudományos munkatársak, előadóművészek, újságírók és mások számára. A háború kitörését követően komplett szerkesztőségek és intézmények kerestek menedéket az Európai Unióban, ilyen volt például az oroszországi Carnegie berlini vagy a Dozsgy orosz csatorna előbb lettországi, majd hollandiai átköltözése. Ezeket a lehetőségeket az európai döntéshozók fokozatosan ellehetetlenítették. Jól mutatja az intézkedések problematikáját, hogy
gyakorlatilag a teljes orosz ellenzék tiltakozott az európai határlezárások ellen.
A hatalmi politikával elégedetlenek magukra maradtak, innentől inkább hallgatnak, mert más opció alig maradt, csak a maradás.
Vlagyimir Putyin elégedetten dörzsöli a markát: semmit nem kell tennie. A vasfüggönyt végül maga Európa eresztette le.
(Borítókép: Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
