Az 1956-os forradalmat fasisztázó orosz tankönyv Németországban is botrányt keltett

Éppen 33 éve, október 3-án a kommunista Kelet-Németország, azaz a Német Demokratikus Köztársaság, az NDK hivatalosan is csatlakozott Nyugat-Németországhoz. Negyvenöt évvel a második világháború után a németek újraegyesültek egy szuverén államban.

A történelmi pillanat új orosz értelmezése azonban enyhén szólva is elképesztette a német történészeket és szakértőket. Az új orosz középiskolai történelemtankönyvben a német újraegyesítést az „NDK annektálásaként” emlegetik.

Ugyanez a tankönyv az 1956-os magyar forradalom kapcsán „lázadó radikálisokra”, „egykori fasiszta harcosokra” és „brutális mészárlásokra” utal, miközben egy szót sem ejt az előzményekről és a forradalmat követő megtorlásokról.

Szerzői Vlagyimir Megyinszkij volt orosz kulturális miniszter, Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója és Anatolij Torkunov, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének rektora.

A második világháború után az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország négy szektorra osztotta a legyőzött Németországot. A három nyugati övezetben jött létre a Német Szövetségi Köztársaság, a szovjet megszállási zónában pedig a Német Demokratikus Köztársaság. A Kelet kommunista, a Nyugat kapitalista lett, a megosztott ország pedig a hidegháború egyik góca volt.

A kommunista NDK több mint négy évtizeden át létezett, élete vége felé azonban nem csak ünnepelték, hanem sokan hevesen tiltakoztak ellene.

„Putyin és »történelemhamisítói« szemszögéből az egyesülés a gyarmatosítás aktusa volt: az erős, imperialista Nyugat leigázza a gyenge Keletet” – így kommentálta az orosz értelmezést a Max Planck Humánfejlesztési Intézetének igazgatója. „Ez nem felel meg a történelmi tényeknek, de beleillik a Putyin-rezsim nyugatellenes narratívájába” – mondta Ute Frevert.

A „Megyinszkij-könyv”

A közelmúltig az oroszországi tanterv merőben más volt. A tavalyelőttig használt tankönyv az 1989-es és 1990-es német eseményeket az NDK mély politikai válsága miatt bekövetkezett békés forradalomként írja le. A kiutat csak „hatalomváltás” révén lehetett megtalálni – sugallta a korábbi tankönyv. Az orosz hatóságok szerint azonban az „elavult” tankönyv csak „alapszintű” ismereteket nyújtott. Az új, amit „Megyinszkij-könyvnek” is neveznek, mélyebb betekintést ígér.

„Átgondolatlan döntésnek” nevezi a szovjet csapatok 1989-es kivonását Kelet-Európából a „Megyinszkij-könyv” egyik fejezete. A döntés ugyanis meggyengítette a Szovjetunió katonai jelenlétét, ezzel a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erőteljes kibontakozását váltotta ki. A Nyugat nem habozott kihasználni ezeket a fejleményeket – állapították meg a szerzők.

A történész Megyinszkij korábban orosz kulturális miniszter volt, akit 2014-ben plágiummal vádoltak meg. A történelem szerinte szubjektív, és úgy kell alakítani, hogy a haza érdekeit szolgálja. Szerzőtársa, a 73 éves Torkunov már több mint harminc éve a Nemzetközi Kapcsolatok Állami Egyetemét vezeti.

Ők ketten azt írták: „az NDK-t Nyugat-Németország vette át”.

A történelem újraértelmezése

„Ez a történelem klasszikus újraértelmezése” – figyelmeztetett a német Történelemtanárok Szövetségének elnöke. Niko Lamprecht szerint Putyin teljesen átírta a történelmet. Az ő szemszögéből az „orosz birodalomnak” minden joga adott ahhoz, hogy területeket foglaljon vissza. A hagymázas vélekedésnek „semmi köze a tényeken alapuló történelemhez vagy a nemzetközi joghoz”.

1990 októberében egyetlen német tank sem gördült át a határon, hogy új területeket szálljon meg

– emlékeztetett Lamprecht.

A régi és az új tankönyvet egyelőre párhuzamosan használják az orosz iskolákban, de nem tudni, meddig. A tavalyelőtti tankönyv szerint a német egyesülési folyamat mozgatórugója az a vágy volt, hogy ne éljenek tovább a kommunizmus alatt. A „Megyinszkij-könyvben” erről már nem esik szó.

Ettől függetlenül a makacs tények szerint több mint négy évtizedes megosztottság után 33 éve a két Németország gazdaságilag és politikailag, ráadásul önként, békésen és erőszak nélkül újra egyesült, liberális alkotmánnyal és demokratikus intézményekkel – emlékeztetett Ute Frevert, a Max Planck Intézet vezetője.

(Borítókép: A Reichstag 1990. október 3-án. Fotó: Bodig / ullstein bild / Getty Images)