Honvédelmi Minisztérium: Nem szeretnénk a NATO-t az ukrajnai háború részévé tenni
Az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény szerint a júliusi vilniusi – állam és kormányfői szintű – NATO-csúcstalálkozó óta először tanácskoztak a szövetség védelmi miniszterei. A megbeszélésen Magyarországot Gion Gábor, a HM védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára képviselte – tették hozzá.
A tárca azt írta, hogy a brüsszeli értekezlet a közös elrettentési és védelmi feladatok végrehajtására, az új kollektív védelmi berendezkedés működtetésére, valamint a folyamatban lévő műveletek áttekintésére összpontosított.
Emellett az értekezleten aláírtak egy, a NATO által elővezetett, közös légi kiképzést és légvédelmet is elősegítő, határokon átnyúló légtér-kezdeményezést támogató szándéknyilatkozat aláírására is.
Hangsúlyozták, hogy Magyarország kiveszi a részét a közös feladatokból, amire jó példa a keleti szárnyzóna kihívásaira reagáló, magyar vezetésű többnemzeti NATO harccsoport, valamint a Székesfehérváron működő többnemzeti hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C – HQ Multinational Division Centre), amelyet Magyarország Horvátországgal és Szlovákiával közösen hozott létre.
Míg a NATO legnagyobb létszámú szárazföldi műveletének számító KFOR parancsnoki tisztségét a közelmúltban, úgy 2024 januárjától a bosznia-hercegovinai EUFOR ALTHEA-misszió vezetését tölti be magyar katona, Sticz László vezérőrnagy személyében – közölték.
Az ülés során Magyarország szolidaritásáról és támogatásáról biztosította az izraeli felet – emelték ki. Mint írták, a védelmi miniszteri találkozó keretében első alkalommal került sor a NATO–Ukrajna Tanács védelmi miniszteri szintű ülésére.
Magyar részről megerősítettük, hogy nem szeretnénk a NATO-t az ukrajnai háború részévé tenni, valamint megosztottuk aggodalmainkat a kisebbségi jogok helyzetével kapcsolatban. Emellett kifejtettük, hogy az együttműködésnek továbbra is közös értékeken és döntéseken kell alapulnia
– olvasható a HM közleményében.