Mérföldkő az űrhajózásban: fellőtték az első spanyol magánrakétát

„Újrahasználható rakétákat fejlesztünk, amelyekkel gyorsabban és biztonságosabban érhetők el a kis műholdak” – így hirdeti magát a spanyol PLD Space. A mostani vállalkozása mérföldkőnek számít az európai űrhajózásban.

A Miura–1 névre keresztelt rakétát éjszaka indították a déli Huelvából – jelentette a Reuters. A Miura a viadalokból ismert harcias bika spanyol neve.

A rakéta első változatának magassága egy háromemeletes épületnek felel meg, a teherbírása pedig száz kilogramm. Az első sikeres indítás után csak adatgyűjtésre szolgáló terhet szállítottak, és eleve nem tervezték, hogy elhagyja a szuborbitális pályát.

A rövid tesztrepülés során a küldetésirányítás mérnökei ujjongva gratuláltak egymásnak, miközben a Miura–1 eltűnt az éjszakai sötét égbolton.

„Elszállt a hangom” – hörögte diadalittasan a PLD Space vezérigazgatója nem sokkal a kilövés után. Raul Torres szerint a rakéta minden rendszere a terveknek megfelelően, „tökéletesen” működött. A cég most arra fog összpontosítani, hogy megháromszorozza a létszámát.

Ez még csak a kezdet

– ígérte Torres.

„A Miura–1, az első száz százalékban spanyol technológiával készült rakéta kilövése sikeres volt. Mérföldkő, amely Spanyolországot a kutatás-fejlesztés terén az űrszállítás élvonalába helyezi” – kérkedett a közösségi médiában Pedro Sánchez spanyol ügyvezető miniszterelnök.

Európai próbálkozások

Maga a repülés alig tartott tovább öt percnél. A Miura–1 egészen pontosan 306 másodpercet töltött a levegőben. A repülési magasság 46 kilométer volt, alig fele annak, amit a küldetés tervezői reméltek – írta a Space szakportál.

A Miura–1 első tesztrepülését májusban a nagy magasságokban tomboló szél miatt fújták le. A júniusi próbálkozás pedig azért fulladt kudarcba, mert az ún. köldökzsinór nem vált le. A felszállás megszakadt, miközben a rakétából füst és lángok csaptak fel.

Az űrkorszak kezdete óta az év elején próbáltak először műholdakat Föld körüli pályára állítani Nagy-Britannia területéről. A manőver azonban nem részletezett meghibásodás miatt nem sikerült. A Virgin Orbit rendszerében a hordozórakétát egy átalakított Boeing 747-esből bocsátották ki.

A Miura–1 hétvégi fellövése volt az első a két tervezett szuborbitális küldetés közül. Szakértők szerint a legkritikusabb teszt a 2025-re tervezett, a jelenleginél nagyobb Miura–5 teljes orbitális szolgáltatásának kifejlesztése lesz.

Kényszerpihenőn az európai űrkutatás

A spanyol PLD Space európai riválisai a skandináviai és skóciai helyszínekről induló német, francia és brit cégek, köztük a Rocket Factory Augsburg és az Isar Aerospace.

Júliusban fejeződött be az Ariane–5 missziója a francia guyanai Kourouban található európai űrrepülőtéren. Az európai hordozórakéta 27 év alatt több száz rakományt juttatott az űrbe.

Európa a közelmúltig a 11 tonnás hordozókapacitású Ariane–5-tel szállított űrrakományt. Közepes tömegű teher esetén az orosz Szojuz hordozórakétáját, kisebb szállítmány esetén pedig az olasz Vega szintén Kourouból indított hordozórakétáját bérelte.

Oroszország az ukrajnai invázió miatt kiszabott európai szankciókra válaszul pedig nem engedélyez szállítást a Szojuzon, míg a korszerűsített Vega-C változatát műszaki okokból szüneteltetik, és az Ariane–6 is legkorábban csak jövőre indulhat útnak.

A Vega-C csak 2024 utolsó negyedévében állhat újra szolgálatba, miután tavaly decemberben sikertelenül zárult egyik küldetése – közölte az Európai Űrügynökség.

(Borítókép: Pld Space / Reuters)