A világhírű filozófus nem érti, hogy lehet még EU-tag Magyarország, szerinte Ukrajna sokkal demokratikusabb

Francis Fukuyama a Szabad Európa ukrán nyelvű kiadásának adott interjút, amelyben többek között kijelentette:

Nem értem, hogy az olyan országok, mint Magyarország, hogy lehetnek még EU-tagok. Hiszen ott már nincs demokrácia. Jelenleg Ukrajna sokkal demokratikusabb ország, mint Magyarország.

Fukuyama emellett beszélt arról, hogy

• Ha Donald Trumpot 2024-ben újraválasztják, az nem csak Ukrajnának, de az egész világnak katasztrófa lesz. „Nem akarja támogatni Ukrajnát, Oroszország oldalán áll” – véli a politológus, megjegyezve, hogy Trump korábban is azzal fenyegetőzött, hogy kivonná az Egyesült Államokat a NATO-ból.
• Nem számít elhamarkodott tárgyalásokra Ukrajna és Oroszország között. Szerinte kérdés, hogy az ukránok képesek-e megfelelő nyomást gyakorolni az oroszokra, ugyanis Moszkvának nem érdeke, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.
• Ukrajna ellentámadását nem segíti, hogy a Nyugat számtalan kritikával illette azt, de van ok azt feltételezni, hogy áttörést érnek el.
• Ha Oroszországot sikerül is kiűzni Ukrajnából, van olyan erős, hogy továbbra is komoly fenyegetést fog jelenteni.
• Az Oroszországon kívül működő dezinformációs gépezetnek köszönheti Putyin, hogy egyes országokban – példaként említi Indiát, Dél-Ázsiát, Afrika egyes részeit és a Közel-Kelet országait – Putyin még mindig el tudja hitetni, Oroszországban demokrácia van.
• Bármely rezsimmel szemben alkalmazott szankciók mozgó célpontot jelentenek. „Újabb és újabb szankciókat kell bevezetni azért, hogy minél több kiskaput sikerüljön bezárni” – jelentette ki.
• Szerinte megvan az esélye annak, hogy a NATO és Oroszország között robban ki háború, komolyan kell venni a fenyegetést, de nem lenne értelme annak, ha Oroszország nukleáris fegyvereket vetne be. 

Nem Fukuyama az első, aki a magyar demokráciát bírálta. Mint ismert, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még tavaly júliusban nyújtotta be a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, a szavazás azonban egyelőre elmaradt, noha idén márciusban még egy parlamenti delegáció is ellátogatott Stockholmba annak érdekében, hogy „a lehető legtisztábban lássanak a kérdésben”.

A kormányzati kommunikáció szerint a csatlakozást újabban az a svéd tévécsatornán leadott oktatóvideó helyezi új megvilágításba, amelyben a magyar demokrácia hiányosságait mutatják be.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!