Egyre durvábbak a jövedelemegyenlőtlenségek az Egyesült Államokban

A vizsgált, 2019-től 2022-ig terjedő időszakban az amerikai családok vagyona valóban jelentős növekedést mutatott átlagban, azonban ha a nagyobb képet nézzük, látjuk, hogy csak a társadalom felsőbb rétegei tudtak több bevételhez jutni. Sőt, egyes csoportok jövedelme még a kimutatható vagyongyarapodásuk ellenére is csökkent. Minden csak azon múlik, hogy mi szerint kategorizáljuk a társadalmi csoportokat – derül ki az új amerikai felmérésből.

Egyre gazdagabbak és egyre kevesebbet keresnek?

A jövedelemnövekedés – illetve az emiatt végbement háztartási összvagyon-növekedés – nagyrészt a Biden és a Trump-kormányok szociális intézkedéseinek köszönhető. A legtöbb társadalmi csoport nagyobb vagyonnal rendelkezik 2022-ben, mint három évvel korábban, legalábbis akkor, ha vagyoni osztályok szerint soroljuk be őket. 

2020-ban Donald Trump elnök adminisztrációja közvetlen pénzügyi támogatásokkal próbálta mérsékelni a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság lakosságra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásait. A konzervatív politikától meglepő intézkedéscsomagra egy 2200 milliárd dolláros összeget különített el a kormányzat.

Beiktatását követően Joe Biden megtartotta és kiegészítette elődje beavatkozóintézkedéseit. A dolgozókat leginkább érintő döntései voltak például, hogy

A felső egy és az alsó húsz százalék

A jelentős kormányzati beavatkozások és a munkajogi reformok ellenére még így is a legvagyonosabbak tudták a legtöbb pénzt keresni és befektetni a válság alatt. Egy másik kutatásból ugyanis kiderül, hogy

A gazdasági elit részesedése a javakból másfél százalékkal nőtt a válság 3 éve alatt. (Egyébként nagyjából 19,5 millió forint értékű havi jövedelemre van szükség ahhoz, hogy a leggazdagabb amerikaiak közé tartozzon egy háztartás.)

A – jövedelmi szempontból kategóriákba sorolt – középosztály különböző csoportjainak összvagyona két számjegyű mértékben gyarapodott. Mindeközben a legkevesebbet kereső 20 százalék nettó vagyona 2 százalékkal zsugorodott. Tehát hiába jutott a legtöbb csoport több pénzhez, mint eddig,

Az állampolgárokat más szempontok alapján csoportosítva kiderül az is, hogy a végzettség jelentősen közrejátszott abban, hogy kinek milyen irányba mozdult el a jövedelme. Azokban a háztartásokban, ahol a fő kenyérkereső legalább diplomával rendelkezett, emelkedtek a bevételek, a középiskolai végzettséggel rendelkezőknél stagnálás volt megfigyelhető, a tanulmányaikat még az érettségi előtt félbehagyók jövedelme pedig 10 százalékkal csökkent – emeli ki a Reuters. 

A kisebbségek továbbra is szegényednek

A jövedelmi viszonyokat illetően mégis az etnikai hovatartozás volt a legfontosabb. Érdekesség, hogy az amerikai FED végezhet kutatásokat bőrszínre lebontva. A felmérés ezen szegmenséből pedig kirajzolódik az, hogy a társadalom többségét képező fehér amerikaiak jövedelmei nőttek, míg a kisebbségben élő hispán és afroamerikaiak bevételei enyhén csökkentek a hároméves periódusban.

A feketék bruttó medián jövedelme két százalékkal lett kevesebb, viszont

Ez soknak látszhat, de fontos tudni, hogy ők alapvetően sem birtokoltak túl sok mindent. Ráadásul a koronavírus segélyeinek köszönhetően úgy gyarapodott a kisebbségi csoport vagyona, hogy egyébként az afroamerikaiak egyre kevesebbet kerestek.

Az afroamerikai háztartások nettó vagyona ennek ellenére továbbra is a legkevesebb az összes csoport közül, 45 ezer dolláros mediánértékkel. Összehasonlításként az ázsiai–amerikaiak 536 ezer, a fehérek 285 ezer, a spanyol ajkú amerikaiak pedig 62 ezer dollár nettó medián vagyonnal rendelkeznek. Az amerikai társadalomban tehát továbbra is hatalmas különbségek vannak a bőrszín alapú vagyoneloszlásnál.

Az is egyenlőség, ha mindenki egyformán szegény

A fenti kutatás részletes és összetett betekintést enged a különböző társadalmi csoportosítások szerinti különbségekbe. A jövedelmi egyenlőtlenségek egyik népszerű és egyszerű, a közgazdaságtanban használt mérőszáma az úgynevezett Gini-index, amely egy egészen furcsa 0-tól 1-ig terjedő skálán határozza meg a különböző országok keresetkülönbségeit. A 0 nagyjából azt jelenti, hogy van egy ember az országban, aki mindent birtokol, az 1 pedig azt, hogy pontosan ugyanannyit keres mindenki.

A Világbank számításai szerint az Egyesült Államok Gini-együtthatója 2020-ban 0,39 volt, ami nem túl jó eredmény.

(Persze, nyilván sokkalta nagyobb egy főre jutó GDP-vel és humán fejlettséggel, mint a kisázsiai állam.) Ebből is látszik, hogy a vagyoni egyenlőtlenség nem minden esetben alkalmas arra, hogy megítéljük az országban élő emberek átlagos anyagi helyzetét, hiszen nagyon mást jelent Törökországban a legkevesebbet kereső rétegbe tartozni, míg tegyük fel Luxemburgban.

Magyarország szempontjából érdekes, hogy a korábbi keleti blokk országaiban is merőben eltérő adatokkal találkozhatunk. A híresen korrupt Bulgária hatalmas (0,40) vagyoni egyenlőtlenségeket tudhat magáénak. Nem úgy, mint Észtország (0,30), amely a szovjet utódállamok gazdasági bezzegországa, elég jó átlagos életszínvonallal.

A mi értékünk az észtekkel ellentétben nem a kiemelkedő béreinknek, hanem inkább a korábbi államszocialista rendszer ma is érezhető társadalmi hatásainak köszönhető.

Egyébként a világon a Dél-afrikai Köztársaságban a legnagyobb a jövedelemkülönbség, ahol a fehér gyarmatosítók leszármazottjai által kiépített, faji alapú elnyomásra és szegregációra épülő apartheid rendszer hátramaradt társadalmi viszonyait az 1991-es rendszerváltás óta még nem sikerült normalizálni. A Gini-együtthatójuk 0,63 pont, így a 11 hivatalos nyelvvel rendelkező egykori gyarmat olyan méltán hírhedt országokat előz, mint Zambia, a Közép-afrikai Köztársaság és Kolumbia.

Összehasonlításként az Egyesült Államokban 1865 óta tilos a rabszolgatartás, a szegregáció pedig a XX. század hatvanas éveiben megszűnt, a feketék jövedelmei azonban még mindig nem tudnak felzárkózni a többi társadalmi csoportéhoz.

(Borítókép: Tayfun Coskun / Anadolu Agency / Getty Images)