Több mint 250 ezer eurót költött közpénzből a szeretőjére a volt EP-képviselő

Az olasz Crescenzio Rivellini 2009 és 2014 között volt a jobbközép Néppárt frakció tagja az Európai Parlamentben. A Csalás Elleni Európai Hivatal, az OLAF azzal vádolja, hogy az uniós szabályokat megszegve közpénzt csatornázott át a kedvese tulajdonában álló cégbe, amelyről kiderült: valós munkát sosem végzett.

A fiktív szerződések aláírásakor Bianca Maria D'Angelo a képviselő parlamenti asszisztense volt, idővel azonban meghitt és igencsak romantikus kapcsolat alakult ki közöttük. Az OLAF kiderítette, hogy a képviselő irodája utóbb több tízezer eurót utalt át annak a cégnek, amelynek tulajdonosa névleg D'Angelo volt.

Rivellini éveken át halogatta az alaptalanul felhasznált pénz visszafizetését, és még a tartozását sem ismerte el. Sőt, még neki állt feljebb. Miután a képviselők áprilisi zárt ülésükön egyhangúlag elutasították fellebbezését, volt társuk pert indított az Európai Parlament ellen. Az ügyet annyira bizalmasan kezelték, hogy a képviselőt csak Mr. R.-ként említették az aktákban.

Az én tisztem tájékoztatni Önt, hogy a Parlament jogosulatlanul kifizetett összegek miatt 252 321,38 eurós követelést jegyez Önnel szemben

– idézte a Politico az EP pénzügyi főigazgatójának még 2022 januárjában írt felszólítását. Didier Klethi a Rivellininek címzett levelében az asszisztensi juttatásra utalt, amelynek ellenértéke napi árfolyamon csaknem 97 millió forint.

Fiktív munka

Miután a volt képviselő elengedte a füle mellett a követelést, az EP titkos, intézményi ügyekkel foglalkozó elnöksége áprilisban újra elővette Rivellini ügyét. Az OLAF zárójelentése szerint ugyanis a volt képviselő pénzügyi ügyletei „szabálytalanságra és csalásra” utaltak.

Rivellini 2009-ben csaknem 32 ezer eurót költött parlamenti asszisztense, D'Angelo öt hónapig tartó alkalmazására. A nyomozók azonban nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy a nő tényleges munkát végzett volna, sőt – mint kiderült – még csak nem is költözött Brüsszelbe.

D'Angelo egyébként jelenleg a nápolyi városi tanács átláthatósági bizottságának elnöke.

Miközben Rivellini D'Angelót alkalmazta, az OLAF jelentése szerint jövedelmező szerződést kötött az asszisztense tulajdonában levő céggel – rendezvények és a választási kampány szervezésére.

Az OLAF helyszíni, nápolyi ellenőrzésén semmilyen bizonyítékát nem találta annak, hogy a Congressi e Comunicazione nevű vállalat bármilyen szolgáltatást nyújtott volna az európai parlamenti képviselőnek. Ráadásul Rivellini az összeférhetetlenségi szabályt is megsértette azzal, hogy asszisztense cégét bízta meg munkával.

Az uniós pénzek felhasználását felügyelte

Azok után is szerződést kötött vele – összesen 182 ezer euró értékben –, hogy D'Angelót már nem alkalmazta parlamenti asszisztenseként.

Az OLAF 2017-ben csaknem 214 ezer euróra becsülte Rivellini jogosulatlan kifizetéseit, a parlamenti belső ellenőrzés azonban további alaptalan utalásokra derített fényt, így Rivellini tartozása negyedmillió euróra duzzadt.

Ez a testület hivatott rendezni a magánszemélyek és az uniós intézmények közötti jogi vitákat. Az ügy még csak kezdeti szakaszában tart, így kimenetelét korai latolgatni.

Ettől függetlenül az Európai Parlament visszatartja Rivellini nyugdíjának egy részét. Képviselőként egyébként a költségvetési ellenőrzési bizottság tagjaként az uniós pénzek felhasználását felügyelte.

A Katar-gate

Tavaly decemberben robbant az Európai Parlament eddig legnagyobb korrupciós botránya, amikor kiderült: európai képviselők, lobbisták, tisztviselők, sőt egyesek családtagjai is érintettek az ügyben. A nyomozás szerint Katar és Marokkó pénzzel próbált befolyást szerezni az Európai Parlamentben.

Európai rendőrség híján a belga hatóságok indítottak vizsgálatot még tavaly júliusban, majd az olasz és görög rendőrséggel együttműködve december elején szinte egyidejűleg több rajtaütésben összesen másfél millió eurót foglaltak le. Már az első napon, 2022. december 9-én hat embert vettek őrizetbe – köztük Eva Kailit, az Európai Parlament tizennégy alelnökének egyikét.

Két letartóztatottat szabadon bocsátottak, később azonban ügyészségi kérésre más képviselőket is megfosztottak mentelmi joguktól.

Eva Kailit a saját lakásában tartóztatták le. Őt és apját in flagrante delicto csípték el, egyszóval tetten érték. Az apa, Alekszandrosz egy „bankjegyekkel teli bőrönddel” próbált menekülni, ennek ellenére szabadon engedték.

Az Európai Parlament négy nappal később szinte egyhangúlag – egy ellenszavazattal és két tartózkodó vokssal – megfosztotta tisztségétől Eva Kailit.

(Borítókép: Németh Emília / Index)