Olcsó drónokkal tizedeli Ukrajna a milliárdokat érő orosz tankokat

Ezek a hadiipari léptékben aprópénzért előállítható repülő szerkezetek képesek harcképtelenné tenni a több millió dollárért legyártott tankokat, és mivel távvezérléssel működnek, akcióikat emberi életek kockáztatása nélkül végzik. Alkalmazásuk leginkább az ukrán hadseregre jellemző, Ukrajna ugyanis aszimmetrikus háborút vív a hatalmas keleti szomszédjával, és annak érdekében, hogy az erőkülönbséget kiegyenlítse, új, nem hagyományos hadviselési formák alkalmazására szorul.

Úgy látszik, a gépek visszatérnek eredeti feladatkörükhöz, ugyanis a drónokat, azaz pilóta nélküli repülőgépeket már a kezdetektől fogva katonai feladatok ellátására fejlesztették. Viszont a széles körben ismert, kicsi propellerekkel hajtott, a civil világból ismert drónok messze állnak az Egyesült Államok által hadrendbe állított harctéri csúcsragadozóktól.

A forradalmi technológia hasznosítására egyre több szakterületen találtak módot. A repülő robotok ma már számos feladatot ellátnak, a veszélyes munkaterepek ember nélküli felmérésétől egészen az ingatlanfotózásig. Ennek köszönhetően a jellegzetes formájú – négy propellerrel és általában egy kamerával felszerelt – gépek ma már inkább a békés felhasználási módjaikról ismertek, nem pedig arról, hogy az elődjeik kezdetekben hadicélokat szolgáltak. Ez most azonban megváltozhat.

„Szinte teljesen lehetetlen lelőni”

Egy lakossági drón átalakítása harcászati célra nagyon egyszerű, a drónt felszerelik robbanóanyaggal vagy egy bomba ledobására alkalmas szerkezettel. Ezután a repülő tárgyat vagy kamikaze módon belevezetik egy ellenséges tankba, vagy például kioldják egy lövészárok felett az általa szállított bombát. A módszer elsőre primitívnek tűnhet, azonban eléggé nehézkes kivédeni egy ilyen, távolról irányított támadást. Egyrészt mert a gépeket nehéz harcképtelenné tenni, hiszen nagyon gyorsan mozognak a levegőben, másrészt mivel aprók, eltalálni sem könnyű őket, és ha mindez nem lenne elég, a magasban annyira halkan közlekednek, hogy sosem tudni, mikor csapnak le.

A drónokat szinte teljesen lehetetlen lelőni, egyedül egy erre a célra készült háló képes megállítani őket. E miatt egyébként úgy gondolom, hogy ezeket a hálókat hamarosan fel kell szerelnünk a városaink fölé is

– fejtette ki az orosz–ukrán háború jellegzetes fegyveréről Pavlo Cibenko, a Dronarium drónpilótaképző iskola egyik igazgatója a Politicónak.

Pavlo Cibenko azt is elárulta az újságnak, hogy hogyan és mennyi pénzből készítik a fegyvert. Elmondása szerint a sufnimódszerekkel összetákolt gépek nagyjából 400 dollárból (jelenlegi árfolyamon 144 ezer forintból) létrehozhatók. Az általuk összeszerelt drónok agyát a Kínából importált microchipek adják, bizonyos alkatrészeket az AliExpressről rendelnek, a drón vázát ők készítik, az akkumulátorokat pedig elektromos autókból szerzik.

Így irányítják őket

A robotrepülőgépeket a vázukra szerelt kamera segítségével irányítják kifejezetten erre a célra kiképzett emberek. Egy drónpilóta tréningje feladattól függően 5 vagy 20 napot vesz igénybe, azonban a küldetés sikere nem csak tőlük függ.

Egészen a drón összeszerelésétől, a robbanóanyag megfelelő elkészítésén és felszerelésén át a navigátorokig, akik ismerik a terepet és instrukciókkal látják el a pilótát.

Minden, robbanóanyagot szállító drónpilótához tartozik egy légi felderítő is, egy másik távvezérlésű géppel, és mivel a legtöbb esetben kamikaze támadásokat végeznek, a megsemmisülés pillanatában bekövetkező jelvesztés miatt csak a másik repülő kamerájából derül ki, hogy az akció sikeres volt-e. Ezek a felderítők egyébként hosszú órákat töltenek célpontok keresésével, amelyeket már direkt elrejtenek, hiszen a háború 20 hónapja alatt az oroszok is alkalmazkodtak a folyamatosan jelen lévő veszélyforráshoz, amelyet az átalakított polgári drónok jelentenek. 

Katasztrófát okozhat, ha a terroristák is alkalmazni kezdik

Az azeri hadsereg volt az első, amelyik hadrendbe állította ezeket az olcsó, internetről beszerezhető drónokat, Hegyi-Karabah Örményországtól való visszafoglalásakor indított hadjárata során. A 2020-as háború végül azeri győzelemmel zárult, és ebben Baku váratlan dróntámadásainak is nagy szerepe volt. Az ukránok is hamar rájöttek, hogy a hagyományos hadviselési formák keretei között nem lehetséges felvenni a harcot az orosz hadiipar hatalmas gyártási kapacitásával, valamint a tankok biztosította elsöprő szárazföldi tűzerőfölénnyel. Aztán ahogy egyre több sikert értek el, az oroszok is adaptálták a polgári drónokat saját hadseregükbe, és már intenzíven alkalmazzák ukrán célpontok ellen.

Csak idő kérdése volt, hogy az információs korszak Molotov-koktélja olyanok kezébe kerüljön, akik – az állami szereplőkkel ellentétben – egyáltalán nem tartják be a modern háborúra vonatkozó nemzetközi normákat, a hadijogot. Már tudni lehet, hogy a Hamász is ilyen drónokat használt az október 7-én elkövetett terrortámadások során az Izraeli Védelmi Erők ellen, végső soron azért, hogy civil célpontokat tudjon támadni.

ugyanis állításuk szerint a világon csak az ukrán és az orosz hadsereg képes ilyen feladatkörre katonákat kiképezni, és mivel nem az ukránok voltak, így szerintük Moszkva keze van a dologban. 

Ruszlan Beljajev, a drónpilótaképzéssel foglalkozó ukrán katonai iskola másik igazgatója arra figyelmeztet, hogy hamarosan más, a Hamásznál is szélsőségesebb fegyveres csoportok is alkalmazni fogják.

Senki sem immunis egy ilyen támadásra. Elméletileg egy olyan szaktudással rendelkező specialista, mint én, bármikor végrehajthatna egy merényletet bármelyik európai ország vezetője ellen

– nyilatkozta a drónokkal foglalkozó katonai szakember a Politicónak.

Azonban a NATO-tagországok jelenleg hezitálnak alkalmazni ezeket a polgári drónokat, mert zömében Kínában készülnek.

A háttérben meghúzódó kínai szál

A háborús célra használt drónok összes alkatrészét sem Ukrajna, sem Oroszország nem képes önállóan előállítani, ezért a felek a kulcsfontosságú elemeket a dróngyártásban világelső Kínából szerzik be. Peking azonban nagyon nem nézi jó szemmel a lakossági célra gyártott gépek új harctéri felhasználását. A kínai Külgazdasági Minisztérium még az év elején korlátozásokat vezetett be mind Moszkvával, mind Kijevvel szemben, mert attól tartanak, hogy az ezekből az országokból rendelő vásárlók később katonai célokra használják a repülő szerkezeteket. Az ukránok olvasata szerint a lépés azonban csak az oroszoknak kedvez, hiszen ők amúgy is sok más harcászati technikára tudnak támaszkodni, amíg Ukrajnának élet-halál kérdése a gerillaeszközök beszerzése.

Az unióba ugyanis továbbra is szállít a feltörekvő ázsiai nagyhatalom drónelemeket, így az Ukrán kamikazegépeket vagy a szükséges alkatrészeket sokszor ezekbe az országokba rendelik, majd onnan szállítják a frontra összeszerelni őket.

Sokan egyébként attól tartanak, hogy Kína és Oroszország egyre szorosabbra fűződő kapcsolata miatt Peking információval láthatja el a Kremlt az általuk gyártott technológiák hollétéről, ezzel felfedve a drónkészítők és a robotrepülők lokációját. Az ukránok azonban egy lépéssel előbbre gondolkodnak, a drónokat a legtöbb esetben képesek feltörni annak érdekében, hogy semmilyen helyadatot se tudjon megosztani harmadik féllel – itt elsősorban a kínai gyártók szervereire kell gondolni –, sőt sok esetben még maga a szerkezet sincs tisztában azzal, hogy éppen a bolygó melyik pontján repül – állítja egy ukrán drónszakértő.

A polgári drónok hadrendbe állítása teljesen megváltoztatta a játékszabályokat. Ma már távolról megsemmisíthető egy több milliárd forint értékű, 46 tonnás tank vagy bármilyen csúcsminőségű földi hadi felszerelés egy néhány százezer forintos, egy kilogrammos drón segítségével. A biztonsági kockázat egyáltalán nem elhanyagolható mértékét jelzi, hogy a technológiát a jövőben a terrorszervezetek is kiaknázhatják a civil lakosság ellen, ezért az ukrán drónközösség több NATO-tagország különleges egységének is eligazítást tartott a drónhadviselésről.

(Borítókép: Egy drón által közvetített kép Bahmut közelében 2023. október 24-én. Fotó: Kostya Liberov / Libkos / Getty Images)