Nemzetközi felmérés: Magyarországon kedvezőbb az USA, mint Kína megítélése

A Pew Research Center legújabb elemzése szerint a magas jövedelmű országokban sokkal jobban bíznak Joe Biden amerikai elnökben, mint Hszi Csin-ping kínai kommunista pártvezetőben. Lengyelországban például 75 százalékpontnyi a különbség, de Németországban, Japánban vagy éppen Svédországban is közel 50 százalékpont.

Kisebb a különbség a közepes jövedelmű országokban, de még ezekben az államokban is összességében jobban favorizálják Bident, mint Hszit. Az elemzés itt azonban

Az amerikai agytröszt 24 ország közel 31 ezer állampolgárát kérdezte különböző geopolitikai témákról, a vezetőkkel kapcsolatos kérdéseknél azonban az amerikai adatokat nem vették figyelembe.

Itthon vegyes a megítélése a geopolitikai rivalizálásnak

A Pew Research Center legújabb elemzésében kilenc aspektust vettek figyelembe, köztük a vezetőkbe vetett bizalomtól az egyetemeken át egészen a technológiai fejlődésig. Az amerikai agytröszt már korábban is végzett ehhez hasonló kutatást, azonban a jelenlegi elemzésben a két világhatalom között érzékelt különbségre koncentráltak.

Hazánkban a megkérdezettek valamivel nagyobb arányban utasítják el Hszi Csin-pinget, mint Kínát, ez az arány ugyanis 60 százalékos. Ez beleillik abba a trendbe, ami a többi felmérésben is jellemezte a magyarokat, hogy nem bíznak a külföldi vezető politikusokban. A kínai párttitkár elfogadottsága ugyanakkor csak 16 százalékos, ami nagyjából egy kategóriában van Zelenszkij, Biden és Putyin megítélésével.

A legújabb felmérés az USA és Kína külpolitikáját tekintve a következőkre jutott hazánkban: a megkérdezettek 21 százaléka favorizálja az Egyesült Államokat, 20 százaléka Kínát, 21 százaléka mindkettőt, 27 százalék egyiket sem, 11 százalék pedig nem válaszolt.

Az amerikai külpolitikát elsöprő többségben preferálják Lengyelországban, valamint az olyan távol-keleti, hagyományosan USA-szövetséges országokban, mint Japán vagy Dél-Korea. Svédországban, Németországban, Kanadában vagy Indiában már vegyesebb a kép, azonban ezekben az államokban, aki nem az amerikai törekvéseket támogatja, az inkább semleges. Kínát csak minimális arányban preferálták a válaszadók.

Ami érdekesség, hogy egyre többen tartják magukat semlegesnek az olyan angolszász országokban, mint Ausztrália vagy az Egyesült Királyság, míg Izraelben – amelynek az egyik legfontosabb katonai szövetségese az Egyesült Államok – a válaszadók 41 százaléka látta ugyanolyan jogosnak a kínai, mint az amerikai törekvéseket.

Konszenzus van arról, hogy az USA összességében előrébb tart

Az egyik legérdekesebb kérdés az volt, amikor az embereket arról kérdezték, hogy országuk összességében profitált-e a kínai és az amerikai befektetésekből. Egy korábbi felmérésben a magyarok döntő többsége még azt állította, hogy a világ vezető gazdasági hatalma az Egyesült Államok, globálisan viszont már vegyesebb volt a kép.

A jelenlegi kutatásban feltett kérdésre azonban meglepő válaszok érkeztek. Míg Izraelben kimagasló, 92 százalékos volt a pozitív válaszok aránya az USA-t tekintve, addig hazánkban a legnagyobb a különbség a két ország befektetéseinek megítélése között – Kína javára.

A magyarok 55 százaléka látja úgy, hogy hazánk profitált a kínai befektetésekből, ugyanakkor csak 43 százaléka mondta el ugyanezt az amerikaiakról. Érdekesség, hogy Magyarországon még így is nagyjából a többi ország átlagához közeli a kínai befektetések megítélése, az amerikaiaké viszont csak Argentínában negatívabb.

Ebből összességében az szűrhető le, hogy

A kutatás hét további témában vizsgálta a két ország megítélése közötti különbséget:

• technológia,
• hadsereg,
• szórakoztatóipar,
• felsőoktatás,
• életszínvonal,
• egyéni szabadságjogok
• és a politikai vezetőkbe vetett bizalom.

Ezen aspektusok közül a technológia kivételével konszenzus volt abban, hogy az Egyesült Államok előrébb jár, és ezalól Magyarország sem jelentett kivételt. A politikai vezetőkbe vetett bizalomnál azonban Indonézián kívül hazánk az egyetlen, ahol nagyon közel van egymáshoz Joe Biden és Hszi Csin-ping bizalmi indexe.

A technológiai fejlettségnél nagyjából ugyanoda sorolták az országok a két világhatalmat. Érdekesség, hogy az angolszász országok, valamint maguk az amerikaiak is úgy vélték, Kína előrébb jár ebben a tekintetben, Magyarország pedig azon országok táborát erősíti Izraellel, Lengyelországgal, Japánnal és Indiával együtt, amelyek szerint az amerikai technológiai színvonal magasabb szinten van a fejlett világ többi részénél.