Ezúttal Orbán és Macron nyomában baktat Putyin, és emiatt joggal lehet ideges

Ahogyan arról hétfőn az Index is beszámolt: váratlanul Kazahsztánba utazik csütörtökön Vlagyimir Putyin, az orosz elnök látogatása pedig sokak szerint szokatlanul gyorsan történik ahhoz képest, hogy nemrég még két európai vezető járt a kazah fővárosban.

A kazah–orosz kapcsolatok – noha voltak már különböző találkozók – enyhén elhidegülni látszódtak az Ukrajna ellen megindított offenzíva miatt, szakértők szerint ugyanis Asztanában joggal aggódhattak azon, hogy a kijevi kormány megdöntése után a kazah területekre is szemet vethet Moszkva. El is indult egy óvatos közeledés Európa, illetve a Nyugat felé.

Ennek egyik jele volt november elején Emmanuel Macron francia elnök felbukkanása Asztanában, majd egy nappal később Orbán Viktor miniszterelnök érkezése is. Bár hivatalosan ezek más jellegű látogatások voltak – Orbán Viktor például a Türk Tanács ülésén vett részt –, a beszámolók szerint fontos energetikai tárgyalások is zajlottak. A magyar miniszterelnök a Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel folytatott megbeszélésén szóba került a kazah–magyar együttműködés bővítése a kereskedelmi, gazdasági, befektetési, kulturális és humanitárius területeken. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig később úgy fogalmazott: Kazahsztán lényeges forrása lehet a magyar energiaellátás biztonságának.

Moszkva izgulhat?

A Reuters is kiemelte, hogy Macron látogatása sem volt véletlen és fel is bőszíthette Moszkvát. Franciaország ugyanis egyre nyíltabban fordul a kazah olaj és uránium felé, hiszen Asztanával nyíltan tárgyalhatnak, mivel Kazahsztán nem támogatta Moszkvát az ukrajnai háborúban. A nukleáris üzemanyagokban utazó francia Orano vállalat már egy ideje több együttműködést is folytat a kazah állami uránkitermelővel, a Kazatomprommal. A Bloomberg forrásai is arra mutattak rá, hogy Franciaországnak nagy szüksége van egy megbízható uránbeszállítóra, hiszen a júliusi, nigeri puccs óta a nukleárisüzemanyag-ellátás meglehetősen bizonytalanná vált.

A gazdasági és energetikai együttműködés Magyarországnak is rendkívül fontos, ezt már Varga Mihály pénzügyminiszter emelte ki, miután találkozott Jerulan Zsamubajev kazah kollégájával.

Magyarország arra törekszik, hogy politikai, biztonsági, gazdasági, energetikai, vízügyi, mezőgazdasági és oktatási együttműködésben is erősítse kapcsolatait Kazahsztánnal

– mondta Varga Mihály, hozzátéve: a magyar–kazah gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlődnek, a két ország kereskedelmi forgalma közel 80 százalékkal növekedett az év első hét hónapjában. Tavaly Kazahsztán volt Magyarország 47. kereskedelmi partnere, az idei év első hét hónapjában a kétoldalú áruforgalmunk 77 százalékkal erősödött, elérve a 450 millió dollárt.

A szomszédjában történő tárgyalások és energetikai megállapodások egyre kevésbé tetszhetnek Oroszországnak, mégis, kissé meglepő hír volt, amikor hétfőn váratlanul bejelentették, hogy Vlagyimir Putyin csütörtökön Asztanába utazik. A két ország vezetői a tervek szerint megbeszéléseket folytatnak, amelyeken a kazah–orosz stratégiai partnerséggel kapcsolatos sürgető kérdéseket vitatnak meg. A két elnök videókonferencián keresztül részt vesz a 19. Oroszország–Kazahsztán Interregionális Együttműködési Fórumon is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden igyekezett tompítani a dolog élét és sietve leszögezte: Putyin látogatásának semmi köze nincs Macron és Tokajev találkozójához, illetve Orbán Viktor látogatásához. A szóvivő szerint Moszkva másoktól teljesen függetlenül és az ő cselekedeteiktől nem befolyásolva szeretne jó kapcsolatokat ápolni szomszédjával.

Fontos az urán

Aszódi Attila energetikai szakértő szerint egyébként nem véletlen, hogy Kazahsztán ilyen fontos lett az atomenergia világában.

„Kazahsztán óriási szereplő a nukleáris piacon, hiszen a legnagyobb készlettel rendelkezik uránból, így megkerülhetetlenek nemcsak az európai, de más nagyhatalmak vezetőinek szemében is. Magyarország ugyanakkor a nemzetközi szerződések értelmében – ebben a pillanatban még – továbbra is Oroszországtól szerzi be a nukleáris fűtőelemeket, nem kötve ki azonban, hogy az oroszok ezt kitől vásárolják, többek között egyébként a kazahoktól is. Nem tudhatjuk, hogy az orosz elnök napirendjébe mikor került be ez a mostani találkozó, de valóban lehet érdekes egybeesésnek nevezni, hogy ilyen röviddel látogat el Asztanába Macron államfő és Orbán miniszterelnök után” – mondta az Indexnek Aszódi Attila.

Korábban egyébként felmerült, hogy Magyarország esetleg az orosz fűtőelemekről átáll majd a franciára, de ezt a hírt a Miniszterelnökség szeptemberben cáfolta. 

(Borítókép: Orbán Viktor és Kassym-Jomart Tokajev 2023. november 3-án. Fotó: Press Service of the President of Kazakhstan / Handout / Reuters)