Emberi haj gyapjú helyett: egy magyar származású tervező forradalmi álma

A Human Material Loop a divatipar átalakításában bízik azzal, hogy a hajból textíliát sző. Eddig több, hajból készült mintapéldányt készítettek – kabátot, pulóvert és blézert – abban a reményben, hogy egy nap a ruházati cégek is vásárolnak végekbe tekercselt, alternatív alapanyagot.

Régóta lenyűgözte a szövetté alakítható, hajban rejlő potenciál – írta a CNN Kollár Zsófiáról, a vállalkozás társalapítójáról. A nevéből ítélve magyar származású, magát tervezőnek, kutatónak és szerzőnek valló fiatal hölgy a startup ügyvezetője, amelynek ügyfelei közé tartozik a holland oktatási minisztérium és a holland hadsereg is.

Az emberek roppant kényesek a frizurájukra, de ha egyszer levágják a hajukat, undorodnak tőle – ismerte el Kollár Zsófia.

A világjárvány idején tervezőként identitásválság gyötörte. Akkor álmodta meg, hogy orvosolja a fodrászat hulladékproblémáját.

Az Egyesült Államokban és Kanadában a szalonok 400 kiló hajhulladékot termelnek – percenként. Ha a haj oxigén nélkül bomlik le, például egy hulladéklerakó szemeteszsákjában, üvegházhatású gázok szabadulnak fel, amelyek befolyásolják az éghajlatváltozást.

A legtöbb országban hulladékként égetik el, az alternatív megoldások pedig vagy nem környezetbarátok, vagy nem alkalmasak arra, hogy széles körben éljenek vele.

A haj azonban megannyi módon hasznosítható.

Néhány agrártudós szerint a haj felhasználható lenne növénytrágyaként, mivel minden szükséges tápanyagot tartalmaz.

A haj hihetetlenül tartós nyersanyag

A haj szövetként történő felhasználása nemigen különbözik attól, mintha más, ismert nyersanyagot használnának. A rövid hajszálakból is sodorható fonal, amely tiszta pigmentekkel festhető. Kollár szerint a fonal és a szövet egyaránt színezhető.

A Human Material Loop első prototípusa egy gyapjútapintású pulóver volt. „Olyan termékkel kellett előrukkolnom, amellyel az emberek azonosulni tudnak”, és elkészíthető – magyarázta az Amszterdamban élő kutató.

A mintapéldányok nem eladók. A cél inkább az, hogy felkeltsék más tervezők és divatmárkák figyelmét. Kollár szerint az ár versenyképes lesz, amint növelik a gyártási volument.

Tisztában vagyunk azzal: a legtöbb ember még nem áll készen arra, hogy emberi szőrzetet viseljen a testén

– mondta Kollár, de úgy véli, hogy az idő múltával sokan ráébrednek a fenntarthatóság fontosságára.

Ráadásul – szavai szerint – az emberi haj elképesztően tartós nyersanyag.

A Human Material Loop egyelőre holland, belga és luxemburgi szalonokból szerzi be a nyersanyagot. Vágott és töredezett hajszálakat használ. Ez nem tartalmaz olyan nukleáris DNS-t, amely alapján azonosítható a forrásszemély. Ezzel párhuzamosan egy dokumentációs láncot fejlesztenek, amelyben nyomon követhető a haj származási és feldolgozási területe.

Hajtenyészet

Az emberi haj textíliaként történő felhasználása nem új keletű. Mikronéziában a kiribati törzs természetes anyagokból – a többi között kókuszrostokból, cápafogakból, pálmalevelekből és emberi hajból szőtt páncélokat készített. A 13. században a mai Egyesült Államok délnyugati részén élő őslakosok hajszálakból fontak harisnyát.

Emberi hajat használtak például olajfoltok eltakarítására is.

A kiotói Higasi Hongan-csi templom a világ egyik legnagyobb faépítménye. Miután egy tűzvészben megsérült, egész Japánból érkeztek a hajadományok, amelyet kenderrel keverve használtak fel a 19. századi újjáépítésben.

– figyelmeztet egy másik holland kutató és tervező, a londoni Művészeti Egyetem docense, aki nem vesz részt a Human Material Loop projektjében.

Az emberi haj nyersanyagként még mindig tabunak számít

– mondta Sanne Visser, aki szerint hulladéknak tartjuk, kivált hajvágás után.

Ő egy olyan jövőt álmodott meg, amelyben a haj értékes nyersanyag, a termelését pedig hair farmingnak, hajtenyészetnek nevezte el. A fodrászszéket is újratervezte, hogy időt takarítson meg a fodrásznak a „hulladék” begyűjtésekor.

(Borítókép: Nastasic / Getty Images Hungary)