- Külföld
- háború
- oroszország
- ukrajna
- volodimir zelenszkij
- elnök
- valerij zaluzsnij
- főparancsnok
- hatáskörök
- hadsereg
Zelenszkij átvehette az irányítást az ukrán hadsereg egyes részei felett
További Külföld cikkek
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos balesetet okozott Ausztriában egy magyar autós
- Egy kisteherautó sofőrje behajtott egy texasi plázába, öt embert elütött
Az utóbbi hetekben a külföldi sajtóban számos cikk jelent meg arról, hogy konfliktus lehet Volodimir Zelenszkij elnök és a hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij közt (bár Zelenszkij tanácsadója legutóbb cáfolta ennek a konfliktusnak a létezését).
Az Ukrajinszka Pravda most egy terjedelmes cikket közölt arról, hogy mi is lehet a valóságban – ahogy írták – „Ze és Za”, vagyis Zelenszkij és Zaluzsnij közt. A lap úgy értesült, hogy a két vezető kapcsolatán nem segített Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter november 20-i látogatása sem, ugyanis
a találkozó után valamilyen módon olyan híresztelések kaptak szárnyra, hogy Zelenszkij le akarja váltani a főparancsnokot, és emiatt még feszültebbé vált a viszonyuk.
Mint a lap megjegyezte: az nem meglepő, hogy a két legfontosabb vezető számos kérdésben nem ért egyet egy háborús helyzetben, azonban ha ez a konfliktus elmérgesedik, akkor veszéllyel járhat.
A háború kezdete után indult a konfliktus
Az Ukrajinszka Pravda szerint a konfliktus gyökerei még 2022 márciusára nyúlhatnak vissza. Már közvetlenül a háború kitörése után készült egy közvélemény-kutatás arról, hogy kiben bíznak leginkább az ukránok.
Személyeket tekintve egyértelműen Zelenszkij volt erre a válasz: 93 százalék az ő nevét mondta. Ugyanakkor a felmérésben intézményekre is rákérdeztek, és az ukrán hadsereget Zelenszkijnél is magasabb arányban, 98 százalékban jelölték meg.
Az Ukrajinszka Pravda információi szerint az elnöki hivatalban úgy vélték, hogy ha a hadsereghez egy személy kellene kötni, akkor az nem Zelenszkij lenne, hanem Zaluzsnij, és ez némi aggodalomra adott okot.
Innentől kezdve Zaluzsnij egyes lépéseit gyanakodva fogadták, például azt is, hogy a főparancsnok a saját nevén akart létrehozni egy jótékonysági alapot: ebbe például azt látták bele Zelenszkij munkatársai, hogy a mozgalomból idővel akár egy politikai párt is válhat Zaluzsnij személye körül. A lap egyik forrása azt mondta, hogy a problémák április 22-én kezdődtek a főparancsnok és az elnöki hivatal közt, és ez vezetett ahhoz, hogy Zaluzsnij inkább lemondott az egész jótékonysági alap ötletéről.
A lap forrása szerint abban, hogy ez így alakult, kulcsszerepe volt Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének.
Elmondása szerint Jermak „szinte minden nap” szóvá tett valamit Zaluzsnijjal kapcsolatban, többek közt például azt, hogy a főparancsnok túl sokat szerepel a médiában (úgy tudni, hogy Zaluzsnij utóbb ezen a téren is visszafogta magát az elnöki hivatalból érkező kritikák miatt).
Zelenszkij belenyúlt a hadsereg szervezetébe
Az Ukrajinszka Pravda szerint a helyzet igazán akkor mérgesedett el, amikor Ukrajna ellenoffenzívája megrekedt az idei nyáron, és nem hozta el a várt áttöréseket.
Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a Zelenszkij és Zaluzsnij közti konfliktus elsősorban abból eredhet, hogy a háború és a politika ügyei összekeveredtek. Mint írták, Zelenszkij valamelyest átpolitizálta a hadsereget, vagyis belenyúlt Zaluzsnij hatáskörébe. Eközben Zaluzsnij (vélhetően akaratán kívül) politikai tényezővé vált Ukrajnában, ami sértheti Zelenszkij érdekeit.
A lap azt is hozzátette, hogy az ukrán elnök az utóbbi két hétben jól láthatóan nemcsak az alkotmányban előírt, szűk értelemben tevékenykedik az ukrán hadsereg legfőbb parancsnokaként, hanem ténylegesen is lépéseket tesz hadi ügyekben. Az Ukrajinszka Pravda szerint az egyik ehhez kapcsolódó beszédes jelenség az, hogy
egyes parancsnokok (például Olekszandr Szirszkij – a szárazföldi erők parancsnoka –, vagy Mikola Olescsuk – a légierő parancsnoka) már közvetlenül Zelenszkijnek tesznek jelentéseket, megkerülve Zaluzsnijt.
Ez megkönnyítheti az ukrán elnök munkáját, hiszen hamarabb jut az információk birtokába, de a hadseregben viszályokat eredményez, mert Zaluzsnij sokszor csak közvetve, másodkézből kap információkat a saját beosztottjaitól.
Tudják, néha az a benyomásunk, hogy Zelenszkij számára két hadsereg létezik. Az egyikben ott vannak a jó parancsnokok – mint Szirszkij és a többi kedvence –, a másikban pedig a rosszak, akik Zaluzsnijnak vannak alárendelve. Ez nagyon demotiváló a főparancsnok számára, és ami a legfontosabb: megakadályozza abban, hogy az egész hadsereg felett irányítást gyakoroljon
– mondta az Ukrajinszka Pravdának egy bennfentes Zaluzsnij bizalmas köreiből.
A lap szerint egy másik, a fentihez hasonló eset volt az, amikor az ukrán katonai komisszárokat menesztették idén nyáron. Ennek a hátterében az állt, hogy az ukrán sajtóban nyáron megjelentek oknyomozó cikkek az odesszai komisszár hirtelen meggazdagodásáról, és annak hatására Zelenszkij azt követelte, hogy az összes ilyen tisztviselőt rúgják ki (ez aztán meg is történt), a vagyonosodásukat pedig egyenként ellenőrizzék.
A komisszárok kirúgásakor az egyik ukrán hírszerzőszerv, az SZRU vezetője arról beszélt egy vezérkari ülésen, hogy terv szerint lezajlott a tisztviselők menesztése. Utána jött Zaluzsnij, aki finoman kritizálta a lépést, és azt mondta: „Köszönetet mondok a rendvédelmi dolgozóknak, a korrupció nagyon fontos ügy. De a mozgósítással kapcsolatban is be szeretném jelenteni a legfrissebb adatokat. Mindent területen meredek visszaesést látunk” – mondta a főparancsnok egy résztvevő szerint. Vagyis az a döntés, amely a társadalom szempontjából hasznosnak és igazságosnak tűnhetett Zelenszkij részéről, Zaluzsnijéknak megnehezítette a munkavégzést.
Az amerikai védelmi minisztertől 17 millió tüzérségi lőszert kért Zaluzsnij, és panaszkodott is neki
Az Ukrajinszka Pravda végül arra is kitért, hogy információik szerint
Zaluzsnij Lloyd Austin novemberi látogatásán személyesen is elpanaszolta neki azt, hogy az ukrán elnöki hivatal beleszól a munkájába.
Ezen túl azt mondta az amerikai miniszternek: ahhoz, hogy egész Ukrajnát felszabadítsák, nagyjából 17 millió lőszerre lenne szükségük az ukrán vezérkar becslése szerint (összesen pedig nagyjából 350-400 milliárd dollárnyi összértékű eszközre).
A lap szerint erre még Austin is finoman szólva meglepődött, és azt mondta, hogy „az egész világ nem képes ennyi lőszert összegyűjteni”. Az a részlet viszont, hogy az amerikai miniszternél panaszkodott Zaluzsnij az ukrán elnöki hivatalra, visszajutott Volodimir Zelenszkijhez is, és az elnök érthető módon nem örült ennek a hírnek.
A lap cikkében végül azt is közölték: mindez (különösen a november 20-i eset után) még addig is elfajulhat, hogy Zaluzsnij végül beadja a felmondását. Ez esetben a logikus utódja az említett Olekszandr Szirszkij lehetne, de Zelenszkij számára ez a forgatókönyv is több problémával járhatna.
Egyrészt azzal, hogy Szirszkij közel sem olyan ismert és népszerű Ukrajnában, mint Zaluzsnij, másrészt pedig ez esetben találni kellene valakit Szirszkij helyére is a szárazföldi erők élén. De a legfőbb probléma talán az lenne, hogy ha Zaluzsnij ilyen körülmények közt lemondana, akkor aztán tényleg „politikai szupersztár”, komolyan vehető rivális lenne belőle Zelenszkij számára.
Az Ukrajinszka Pravda szerint mindezt az ukrán elnöki hivatal, Zelenszkij belső köre is érti – és épp ezért nem is szeretnék, hogy Zaluzsnij távozzon a posztjáról.
Emlékezetes, hogy az elnök és a főparancsnok közt (sajtóhírek szerint) már tavasszal is vita volt Bahmut ügyében. Az pedig, hogy a politikai vezetés közvetlenül beleszól a katonai ügyekbe, olyan jelenség lehet, amit hírszerzési információk szerint már a másik oldalon is lehetett látni tavaly.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij a Harkivi terület parancsnokságán 2023. november 30-án. Fotó: Ukrán Elnöki Hivatal / Anadolu Agency / Getty Images Hungary)