Nemzetközi felmérés: a magyarok között a legerősebb a honfitársi kötelék
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
A Pew Research Center legújabb közvélemény-kutatása ezúttal azt a kérdést járta körbe, hogy valóban másképp gondolkodnak-e azok a világról, akik többet utaznak? Az elemzés azt is érintette, hogy az egyes országban a megkérdezettek hogyan viszonyulnak a honfitársaikhoz, a lokális közösségeikhez, valamint az emberekhez világszinten.
Az amerikai agytröszt összesen 24 országban végzett kutatást. A megkérdezettek
- átlagosan 50 százaléka érzi magához közel állónak a világon élő összes embert,
- átlagosan 78 százaléka érzi magához közel állónak a lokális közösségében élőket,
- és átlagosan 83 százaléka érzi magához közel állónak a honfitársait.
A saját honfitársaikhoz való kötődés Európában a legerősebb, valamint Indiában és Japánban. Emellett a 24 vizsgált országból 19-ben a közös ország tűnik a legfontosabb összekötő kapocsnak. A vegyesebb vallású és etnikumú afrikai országokban, Indonéziában és Izraelben a megkérdezettek a lokális közösséghez érzik magukat legközelebb állónak.
Magyarország kimagasló értéket produkált.
Hazánkban a legmagasabb a teljes felmérésben azok aránya, akik magukhoz közel állónak tartják a honfitársaikat (93 százalék),
emellett a lokális közösségek (82 százalék), valamint a világon élő emberek (61 százalék) tekintetében is a nemzetközi átlag fölött válaszoltak pozitívan a magyarok.
Kifejezetten magas értékeket produkált még Hollandia, Svédország, Spanyolország és Olaszország, az első két aspektus tekintetében pedig Lengyelország is. Ezzel szemben viszont Franciaországban vagy éppen Németországban mindhárom kérdésre viszonylag alacsony mértékben adtak pozitív válaszokat a megkérdezettek.
Keveset utaznak a magyarok
Az utazási szokásokat is vizsgálta a Pew Research Center kutatása. A megkérdezettek átlagosan 55 százaléka gondolja úgy, hogy az országuknak a saját problémáit előtérbe kell helyezni a világ többi részével szemben, ugyanakkor Latin-Amerikában és Afrikában sokkal fontosabbnak tartják a saját érdekek érvényesítését, mint a fejlett világban.
A külföldi utazások tekintetében nagy eltérés van Európa és a világ többi része között. A megkérdezettek átlagosan 79 százaléka járt már legalább egy másik országban, Indonéziával, Indiával, a latin-amerikai államokkal és az afrikai országokkal szemben viszont az EU-ban az emberek legalább kétharmada utazott már külföldre.
Svédország és Hollandia kiemelkedik ebben a tekintetben, ahol a megkérdezettek 99 százaléka válaszolta azt, hogy járt már másik országban. Az utazások volumenét tekintve a 24 országban a megkérdezettek átlagosan 34 százaléka járt minimum egy, maximum négy országban, 17 százalék öt és kilenc közötti országban, 13 százalék pedig több, mint tíz országban.
Magyarországon ez az arány az egyik legalacsonyabb Európában.
Hazánkban a megkérdezettek 24 százaléka járt már legalább öt másik országban. A vizsgált európai országok közül ennél csak Lengyelországban alacsonyabb ez a mutató, ahol a népesség 13 százaléka válaszolt igennel a kérdésre.
Az utazási szokások befolyásolják a külpolitikai érdeklődést is
Az elemzés harmadik aspektusa az utazási szokások, a demográfiai tényezők, valamint a külpolitikai érdeklődés közötti összefüggést vizsgálta. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket kizárólag az Egyesült Államokban tették föl, ugyanakkor az eredményekből érdekes következtetéseket lehet levonni.
A demográfiai tényezőket tekintve elmondható, hogy a 65 év felettiek utaznak a legtöbbet, a 30-49 évesek és az 50-64 évesek között hasonlóak az arányok, míg a fiatalok utaznak a legkevesebbet.
Nem meglepő, hogy komoly összefüggés van az anyagi helyzet és az utazási szokások között, és ugyanez elmondható a végzettségi szintről is. Ami viszont érdekesebb, hogy a nagyvárosi agglomerációban élők nagyobb arányban utaznak, mint a városiak. A legalacsonyabb arányban a vidékiek mennek külföldre.
A kutatók emellett komoly összefüggést fedeztek föl az utazási szokások és a külpolitikával kapcsolatos érdeklődés között.
Aki többet utazik, az általában jobban követi a nemzetközi híreket is.
Ezenkívül további két kérdésre is nagyobb arányban válaszoltak igennel a rendszeresen utazók. Ezek azt érintették, hogy az Egyesült Államoknak az a legjobb, ha aktív a világpolitikában, emellett viszont figyelembe kell vennie más országok érdekeit is. Nem meglepő, hogy a sokat utazók között többen voltak azok is, akik a világon élő összes emberhez közel állónak érzik magukat.